Egyre korábban kezdődik és tovább tart pollenszezon – mit tehetnek az allergiások?

A pollenallergia gyűjtőfogalom, hiszen arra nem nagyon van példa, hogy egy beteg minden típusú pollenre allergiás. Leggyakrabban az alábbi típusok okoznak gondot:

• tavasszal a barkás növények, nyírfafélék;

• nyáron elsősorban a fűfélék, penészgombák;

• ősszel főleg a gyomnövények, elsősorban a parlagfű.

A lista csupán irányadó jellegű, a pontos okokat allergológus szakorvos tudja megmondani a kivizsgálás során.

Megfázás vagy allergia?

A pollenallergia tünetei hasonlítanak egy elhúzódó megfázáshoz, ám a szakember szerint nagyon fontos, hogy időben felismerjük a kettő közötti különbséget. Egy egyszerű nátha legfeljebb egy hétig húzódhat el, ugyanakkor megfázás esetén jellemző a levertség, láz, fájdalom is, ami allergia esetében nem szokott fennállni. Röviden összegezve:

Tapasztalatai szerint az allergia átlagosan 5–6 éves korban jelentkezik, és a 10–12 éves korosztályban éri el a csúcspontját; ráadásul gyerekeknél a szénanátha sokkal progresszívebben alakul asztma irányába. Éppen ezért fontos a szülőkben tudatosítani azt hogy

A parlagfű pollenje az egyik legagresszívebb allergén, de még ez is kezelhető. A szakember szerint a legtöbb típusú szénanátha esetében a tünetek megfelelő gyógyszerekkel könnyen enyhíthetők, sőt allergén specifikus immunterápiával gyógyíthatók is.

Azonban asztma esetén az orvosok sem tudnak csodát tenni. Ez egy krónikus betegség, amelyet kialakulása után reaktiválhat maga az allergia, de a fertőzések, hideg levegő, sőt a köd is. „Például akkor, ha egy nyári pollenallergiából kialakul az asztma, az már nemcsak nyáron fogja zavarni a beteget, amikor virágoznak a növények, hanem nagy valószínűséggel egész évben” – emelte ki.

Így zajlik a konzultáció

A pollenallergiás tünetekkel küzdő személyek számára tehát

1. a nulladik lépés a probléma felismerése,

2. ezt követően mihamarabb érdemes teljes kivizsgálást kérni egy allergológustól.

3. A konzultáció során az orvos különböző teszteket, illetve szükség esetén külön légzésfunkciós próbát végez, hogy leellenőrizze, mire allergiás és milyen stádiumban tart a beteg.

4. A diagnózis felállítását követően általában a betegre bízzák azt, hogy milyen kezelést szeretne.

Tüneti kezeléssel már nagyban javítható a komfortérzet. A szezonális kezelést még a növények virágzása előtt kell elkezdeni, kizárólag a szakorvos által felírt gyógyszerekkel, és nem a patikában kapható, vény nélküli tablettákkal. Annál is inkább, mert bizonyos esetekben a helyes kezelés több gyógyszer kombinációjából áll.

„Sajnos sok esetben az okozza az allergia súlyosbodását, hogy a beteghez nem jut el a megfelelő információ a helyes kezelésről, és egy darab vény nélkül kapható allergiagyógyszerrel próbálja megoldani azt, amit három-néggyel is nehéz” – húzta alá Albert Kinga.

Azonban ez még nem hoz gyógyulást. Az oki kezeléssel viszont pár év leforgása alatt olyan szintre csökkenthető az allergia, hogy a későbbiekben teljesen elhagyhatók a gyógyszerek. Ezt hívjuk pollenspecifikus immunterápiának, amely lényegében annyit takar, hogy a pollen kontrollált bevitelével a szervezetet hozzászoktatják az allergénhez. Így pedig nemcsak a kellemetlen tünetek szűnnek meg, hanem az asztma kialakulása is sikeresen megakadályozható.