Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:44

Tüntettek a Salsid alkalmazottai a parajdi sóbánya előtt

11:36

Megvan a Sportklub első légiósa az új szezonra

10:46

Lezárták a vízellátást Dicsőszentmártonban

10:33

Topográfus szakember: ennyit ér a parajdi Sóhát a román államnak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben

Ittas sofőr okozta a balesetet, ami egy motoros életét követelte

Megijedt a hatósági jelenléttől, egy fára menekült a csíkszeredai lakónegyedbe bemerészkedő medve

Nagyidő tombolt Marosvásárhelyen, fákat csavart ki a szél

Negyedik emeleti lakásból céloztak – részletek az éjszakai csíkszeredai lakónegyedi medveakcióról

Rendet vágott Hargita Megye Tanácsának működésében az új elnök

Akkora medve sétált be a csapdába, hogy korábban még a mancsa nyomát is gipszbe öntötték, olyan nagy volt

Negyedszerre is elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Nem „futnak messzire” a parajdi turisztikai vállalkozók az állami támogatásból

Útnak indult a kökösi árvízkárosultaknak szánt csíkszeredai segélyszállítmány

Fiatalításra szorul a szovátai Medve-tó?

Fotó: Székely Ferencz

Érdekes kutatásról és javaslatról számoltak be szerdán Szovátán, a Medve-tó partján. Megtudhattuk, hogy a világ legnagyobb heliotermikus tava lassan, de folyamatosan változik, az erősen sós vízréteg mélyebbre süllyed. Ez egy természetes folyamat, de megállítható, ha valóban szükség van rá.

Simon Virág

2023. augusztus 16., 18:512023. augusztus 16., 18:51

2023. augusztus 22., 10:082023. augusztus 22., 10:08

A kiterített medvebőrre emlékeztető tó heliotermikus, azaz hőtározó tulajdonságát annak köszönheti, hogy felszínen levő kevésbé sós vízréteg és az erősen sós víztömb között van egy úgynevezett halokin réteg, ami hőtároló tulajdonsággal rendelkezik.

Az 1901-ben történt mérések szerint akkor 1,3 méter mélyen kezdődött az erősen sós réteg és ott 70 Celsius-fokos hőmérsékletet is mértek.

A tó azonban egy természetes átalakuláson, változáson megy keresztül, és ennek lehetséges okáról számolt be dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár.

Hantz Péter ismertette a kutatásai eredményeit

Fotó: Székely Ferencz

Természetes folyamat

Szerdán Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat igazgatója és Hantz Péter sajtótájékoztatón ismertette a legújabb adatokat, és beszéltek a tó „megfiatalításának” a lehetőségéről is.

Az igazgató elmondta, hogy a román állam tulajdonában levő tavat

húsz évre vették haszonbérbe, és ez a szerződés 2026-ban jár le.

A szakemberek előírásainak megfelelően használják a heliotermikus tavat, és örültek, amikor Hantz Péter, miközben mikrobiológiai alapkutatásokat végzett a tóban, sok érdekes adatot gyűjtött össze, és mutatott be. Az általa készített fényképekből egy kiállítást is nyitottak, amelyet háromnyelvű magyarázó szöveggel tesznek a szélesebb közönség számára érhetőbbé. Például

olyan információk derülnek ki, hogy milyen mély a tó, vannak-e benne élőlények, és mitől egyedi a világszerte ritkaságnak számító Medve-tó.

Ez a kiállítás a Medve- és a Mogyorósi-tó körüli sétányon tekinthető meg.

A Medve tó mélységeit is fel lehet fedezni

Fotó: Székely Ferencz

Változik a Medve-tó

A biofizikus búvár egy kis kísérlettel mutatta be, hogy milyen is a Medve-tó, hogyan kell elképzelni a különböző vízrétegekből álló tavat. A vízzel teli dobozba betett almaszelet a víz felszínén úszott, de a makk és a szilva lesüllyedt a sós rétegig, és ott lebegett. Hantz Péter szerint

az elmúlt évtizedekben a Medve-tóban tapasztalt változásokat az okozhatja, hogy a tavat egy sós és több édesvizű forrás táplálja, továbbá az esővíz is a felső, tehát kevésbé sós réteget gyarapítja.

Így, feltételezése szerint az erősen sós réteg lassan, de folyamatosan vékonyabb lesz, a felső réteg vastagsága pedig nő.

A hőtároló tulajdonsággal rendelkező haloklin réteg pedig lejjebb tolódik, kevésbé éri el a napsugárzás, így kevésbé tud felmelegedni.

Ez lehet az oka annak, hogy a turisták arra panaszkodnak, hogy nem olyan meleg már a Medve-tó vize, mint korábban.

A kutató és az igazgató érdekes dolgokat meséltek

Fotó: Székely Ferencz

Mit lehet tenni?

Az igazgató és a biofizikus egyaránt hangsúlyozta, hogy ez a változás a tó életciklusához tartozik, és nem tesz szükségessé azonnali közbeavatkozást. Ugyanakkor úgy vélik, hogy

gondolkodni kell azokon a lehetőségeken, amelyekkel meg lehet fiatalítani a Medve-tavat.

Fülöp-Nagy János szerint létre kell hozni egy szakemberi bizottságot, amely megvizsgálja a Hantz Péter által gyűjtött adatokat, és dönt arról, hogy közbe kell-e avatkozni és ha igen, miként. Hantz Péter szerint

növelni, vastagítani lehetne a tó erősen sós rétegét.

Ehhez a biofizikus szerint tízezer tonna sóra van szükség, vagy nagyon erős sókoncentrációval rendelkező vízre. A szomszédos Parajdon működő sóbánya ezt a mennyiséget két hét alatt tudná kitermelni.

Nagy óvatossággal kell beavatkozni, és

először kell egy pontos diagnózis, valamint egy alapos terv

– hangsúlyozta az igazgató és kutató egyaránt.

A hosszúra nyúlt, alapos magyarázatokkal szolgáló sajtótájékoztató után az újságíróknak lehetősége volt kipróbálni egy búvárfelszerelést, és azt, hogy milyen érzés lehet a merülés élménye. Bár a merülés szó igen erős, hiszen egy biztonságos kis medencében, a víz alá bukva próbálták ki, hogy milyen kizárólag szájon keresztül, palackból lélegezni.

Marosszék Szováta