
Borsos Géza szervező, Ambrus Ágnes ülésvezető és Patrubány Miklós, a konferencia védnöke
Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 nyarán alakult meg Gyergyócsomafalván a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely arra volt hivatott, hogy megalapítsa az SZNT-t – ez végül 2003. október 23-án sikerült is. Erre emlékeztek az alapítók, de a jövőben követendő útról is megfogalmazták álláspontjukat.
2018. október 07., 17:402018. október 07., 17:40
2018. október 07., 17:432018. október 07., 17:43
„Tinzenöt év tapasztalata után levonhatjuk a következtetést, hogy milyen lépéseket kell megtenni a következőkben: a székely népet el kell ismerni mint ma élő történelmi valóságot, és a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kell megindítani a székely társadalom önmagára találását, önbizalmának helyreállítását.
– szögezte le Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács? címmel rendezett szombati konferencia szervezője.
Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az SZNT megalapítását kezdeményező testület első ülésén, Csomafalván a fenti kérdés kapcsán alakult ki vita, és többségi szavazással döntöttek arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács nevet adják az új szervezetnek. Ez a név jelzi, hogy
A szombati konferenciára az SZNT jelenlegi és korábbi fontosabb tisztségviselői mindegyike meghívót kapott, így Izsák Balázs elnök is, de ő távol maradt az eseménytől. Elhangzott, sajnálják ezt, mert így nem volt lehetőség az igazi párbeszédre. A résztvevők körében csaknem az összes székely szék képviselve volt. A védnöki tisztséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a konferencia elnöke töltötte be.
A székelyek nagy menetelése 2013-ban. A sok kudarc mellett ezt még a jelenlegi helyzet kritikusai is sikernek könyvelik el. Archív
Fotó: Veres Nándor
A konferencián kemény bírálatok hangzottak el a Székely Nemzeti Tanács jelenlegi működésével kapcsolatban. Amint azt vitaindítójában Borsos Géza megfogalmazta, a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés kimondta: Székelyföld őshonos népe a székely nép, önrendelkezési joga alapján követeli Székelyföld területi autonómiáját. A jogalap erre a népek önrendelkezési joga, a jogalany pedig a székely nép kell legyen. Ezért kell kimondani, hogy
S mivel a székely nemzetgyűlés a székelység legmagasabb döntéshozó szerve, az SZNT ennek ügyvivő szerve csupán. Így a nemzetgyűlési határozatok megvalósulásáért kellett volna dolgoznia. Ennek ellenére még a parlamentbe benyújtott autonómiastatútum sem tartalmazza a követeléseket a nemzetgyűlés által megfogalmazott formában. Nem szerepel ez más, az SZNT által megfogalmazott petíciókban sem. Ez súlyos hiba. Ha nem mondjuk ki, hogy népként követeljük az önkormányzást, az autonómiát, akkor csak olyan autonómiát kaphatunk, mint amilyent például Galacnak is megadhatnak, amelynek nincs semmilyen nemzeti jellege – hangzott el. Ha nincs etnikai jellege az autonómiakövetelésnek, akkor nincs jogalap sem az önrendelkezésre. Ezért kell a székelységet önálló nemzetként meghatározni – hangzott el a konferencián.
A felszólalók az elmúlt tizenöt évre visszatekintve, a sikerekről is megemlékezve (a székely szimbólumok ismertté válása, elfogadottsága, a székelyek nagy menetelése) úgy látták, inkább a kudarcok, az eredménytelenség nyom többet a latban. A közösség apadó lelkesedéséről, a számbeli fogyásról, az aktív fiatalok hiányáról szóltak, de az is elhangzott, hogy a mai SZNT-ben nincs egy koherens stratégia arra vonatkozóan, hogy a mostani állapotból hogyan lehetne kilépi az autonómia irányába. Határozatok maradtak kivitelezés nélkül,
Mindezért Izsák Balázs elnök tehető felelőssé – lehetett levonni a következtetést. Megfogalmazták, az SZNT eltért a ditrói nemzetgyűlés által kijelölt útról, és vissza kell erre téríteni a szervezetet. Ha pedig más utat akar választani a közösség, azt megteheti, de csak akkor, ha újabb nemzetgyűlést hirdetnek meg, ahol erről hoznak döntést.
A szerdán elfogadott törvénytervezet szerint a szexuális agresszióért vagy kizsákmányolásért elítélt, és emiatt nyilvántartásba vett személyek nem dolgozhatnak iskolákban, kórházakban, idősotthonokban, szociális, testnevelési és sportközpontokban.
A tanügyi szakszervezetek a Cotroceni-palota előtt tüntetnek szerdán, mert fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszerben dolgozók nem értenek egyet a költségvetési hiány csökkentésére hozott politikai intézkedésekkel.
A betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) elindítása óta eltelt több mint két évben több mint 8,9 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és több mint 647 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.
Csapadékos időre, az ország jelentős részén havazásra, a hegyekben hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Több mint harminc házkutatási parancsot hajtottak végre szerdán a hatóságok egy sportfogadási bundabotrány kapcsán. Huszonegy embert állítottak elő és hallgattak ki.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője, Petrișor Peiu szerdán egyszerű indítványt nyújtott be a szenátusban Demeter András művelődésügyi miniszter ellen.
A kormány kedd esti döntése értelmében az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben nem alkalmaznak bércsökkentést, a Sanitas szakszervezet azonban még nem állítja le a korábban bejelentett tiltakozások előkészítését.
Emelni kell a nyugdíjkorhatárt mindazoknál az alkalmazotti kategóriáknál, amelyek valamilyen formában korkedvezményben részesülnek – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök a rendőrök bukaresti tüntetésére reagálva.
A kedd este elfogadott gazdaságélénkítési csomag nem csupán a 2026-os évre szól, hanem 2032-ig határozza meg az állami támogatási programokat, amelyekre összesen 5 milliárd eurót irányzott elő a kormány – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a fordítás világát, de nem minden helyzetben válthatja ki az emberi szakértelmet.
1 hozzászólás