Egymásnak feszülő szekértáborok és személyes sérelmek az SZNT-ben?

– szögezte le Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács? címmel rendezett szombati konferencia szervezője.

Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az SZNT megalapítását kezdeményező testület első ülésén, Csomafalván a fenti kérdés kapcsán alakult ki vita, és többségi szavazással döntöttek arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács nevet adják az új szervezetnek. Ez a név jelzi, hogy

A szombati konferenciára az SZNT jelenlegi és korábbi fontosabb tisztségviselői mindegyike meghívót kapott, így Izsák Balázs elnök is, de ő távol maradt az eseménytől. Elhangzott, sajnálják ezt, mert így nem volt lehetőség az igazi párbeszédre. A résztvevők körében csaknem az összes székely szék képviselve volt. A védnöki tisztséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a konferencia elnöke töltötte be.

S mivel a székely nemzetgyűlés a székelység legmagasabb döntéshozó szerve, az SZNT ennek ügyvivő szerve csupán. Így a nemzetgyűlési határozatok megvalósulásáért kellett volna dolgoznia. Ennek ellenére még a parlamentbe benyújtott autonómiastatútum sem tartalmazza a követeléseket a nemzetgyűlés által megfogalmazott formában. Nem szerepel ez más, az SZNT által megfogalmazott petíciókban sem. Ez súlyos hiba. Ha nem mondjuk ki, hogy népként követeljük az önkormányzást, az autonómiát, akkor csak olyan autonómiát kaphatunk, mint amilyent például Galacnak is megadhatnak, amelynek nincs semmilyen nemzeti jellege – hangzott el. Ha nincs etnikai jellege az autonómiakövetelésnek, akkor nincs jogalap sem az önrendelkezésre. Ezért kell a székelységet önálló nemzetként meghatározni – hangzott el a konferencián.

A felszólalók az elmúlt tizenöt évre visszatekintve, a sikerekről is megemlékezve (a székely szimbólumok ismertté válása, elfogadottsága, a székelyek nagy menetelése) úgy látták, inkább a kudarcok, az eredménytelenség nyom többet a latban. A közösség apadó lelkesedéséről, a számbeli fogyásról, az aktív fiatalok hiányáról szóltak, de az is elhangzott, hogy a mai SZNT-ben nincs egy koherens stratégia arra vonatkozóan, hogy a mostani állapotból hogyan lehetne kilépi az autonómia irányába. Határozatok maradtak kivitelezés nélkül,

Mindezért Izsák Balázs elnök tehető felelőssé – lehetett levonni a következtetést. Megfogalmazták, az SZNT eltért a ditrói nemzetgyűlés által kijelölt útról, és vissza kell erre téríteni a szervezetet. Ha pedig más utat akar választani a közösség, azt megteheti, de csak akkor, ha újabb nemzetgyűlést hirdetnek meg, ahol erről hoznak döntést.