
Borsos Géza szervező, Ambrus Ágnes ülésvezető és Patrubány Miklós, a konferencia védnöke
Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 nyarán alakult meg Gyergyócsomafalván a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely arra volt hivatott, hogy megalapítsa az SZNT-t – ez végül 2003. október 23-án sikerült is. Erre emlékeztek az alapítók, de a jövőben követendő útról is megfogalmazták álláspontjukat.
2018. október 07., 17:402018. október 07., 17:40
2018. október 07., 17:432018. október 07., 17:43
„Tinzenöt év tapasztalata után levonhatjuk a következtetést, hogy milyen lépéseket kell megtenni a következőkben: a székely népet el kell ismerni mint ma élő történelmi valóságot, és a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kell megindítani a székely társadalom önmagára találását, önbizalmának helyreállítását.
– szögezte le Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács? címmel rendezett szombati konferencia szervezője.
Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az SZNT megalapítását kezdeményező testület első ülésén, Csomafalván a fenti kérdés kapcsán alakult ki vita, és többségi szavazással döntöttek arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács nevet adják az új szervezetnek. Ez a név jelzi, hogy
A szombati konferenciára az SZNT jelenlegi és korábbi fontosabb tisztségviselői mindegyike meghívót kapott, így Izsák Balázs elnök is, de ő távol maradt az eseménytől. Elhangzott, sajnálják ezt, mert így nem volt lehetőség az igazi párbeszédre. A résztvevők körében csaknem az összes székely szék képviselve volt. A védnöki tisztséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a konferencia elnöke töltötte be.
A székelyek nagy menetelése 2013-ban. A sok kudarc mellett ezt még a jelenlegi helyzet kritikusai is sikernek könyvelik el. Archív
Fotó: Veres Nándor
A konferencián kemény bírálatok hangzottak el a Székely Nemzeti Tanács jelenlegi működésével kapcsolatban. Amint azt vitaindítójában Borsos Géza megfogalmazta, a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés kimondta: Székelyföld őshonos népe a székely nép, önrendelkezési joga alapján követeli Székelyföld területi autonómiáját. A jogalap erre a népek önrendelkezési joga, a jogalany pedig a székely nép kell legyen. Ezért kell kimondani, hogy
S mivel a székely nemzetgyűlés a székelység legmagasabb döntéshozó szerve, az SZNT ennek ügyvivő szerve csupán. Így a nemzetgyűlési határozatok megvalósulásáért kellett volna dolgoznia. Ennek ellenére még a parlamentbe benyújtott autonómiastatútum sem tartalmazza a követeléseket a nemzetgyűlés által megfogalmazott formában. Nem szerepel ez más, az SZNT által megfogalmazott petíciókban sem. Ez súlyos hiba. Ha nem mondjuk ki, hogy népként követeljük az önkormányzást, az autonómiát, akkor csak olyan autonómiát kaphatunk, mint amilyent például Galacnak is megadhatnak, amelynek nincs semmilyen nemzeti jellege – hangzott el. Ha nincs etnikai jellege az autonómiakövetelésnek, akkor nincs jogalap sem az önrendelkezésre. Ezért kell a székelységet önálló nemzetként meghatározni – hangzott el a konferencián.
A felszólalók az elmúlt tizenöt évre visszatekintve, a sikerekről is megemlékezve (a székely szimbólumok ismertté válása, elfogadottsága, a székelyek nagy menetelése) úgy látták, inkább a kudarcok, az eredménytelenség nyom többet a latban. A közösség apadó lelkesedéséről, a számbeli fogyásról, az aktív fiatalok hiányáról szóltak, de az is elhangzott, hogy a mai SZNT-ben nincs egy koherens stratégia arra vonatkozóan, hogy a mostani állapotból hogyan lehetne kilépi az autonómia irányába. Határozatok maradtak kivitelezés nélkül,
Mindezért Izsák Balázs elnök tehető felelőssé – lehetett levonni a következtetést. Megfogalmazták, az SZNT eltért a ditrói nemzetgyűlés által kijelölt útról, és vissza kell erre téríteni a szervezetet. Ha pedig más utat akar választani a közösség, azt megteheti, de csak akkor, ha újabb nemzetgyűlést hirdetnek meg, ahol erről hoznak döntést.
Közlekedési és beruházási miniszternek Vitézy Dávidot, a Szociális és Családügyi Minisztérium vezetésére pedig Kátai-Németh Vilmost kérte fel Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke, leendő kormányfő.
A játéktermeknek csak Csíkszereda nyugati ipari részén adnak majd működési engedélyt, az agresszív kutyafajták keverékeivel is tilos lesz őriztetni a nyájakat, és közel tízmillió lej hitelt vesz fel a város – ezekről döntöttek a tanácsülésen.
Az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) átszervezésének részeként több tucat városi és községi kirendeltséget számolnak fel. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint az alkalmazottakat nem bocsátják el, hanem áthelyezik más területekre.
Lezuhant a felüljáróról egy személyautó pénteken délelőtt Jászvásáron, miután összeütközött egy kamionnal. A mentőegységek még a helyszínen vannak, a román közszolgálati rádió jászvásári stúdiója szerint egy nő életét vesztette.
Segítségét kért egy nő csütörtök este a 112-n a békási vidéki rendőrőrstől, miután fenyegetve érezte magát, férjét és lányát 37 éves vejétől, amennyiben annak felesége és három gyermeke nem tér vissza közös otthonukba.
Erős szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken huszonegy megyére.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87 220 kilométert tett ki, amiből 18 193 kilométer (20,8 százalék) országút, 35 131 kilométer (40,3 százalék) megyei út, 33 896 kilométer (38,9 százalék) pedig községi út.
Az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkaerő toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely egyszerűsíti és átláthatóvá teszi az érdekelt vállalkozások hozzáférését a külföldi munkaerőhöz.
Jelentősen megdrágultak az üzemanyagok pénteken a romániai töltőállomásokon: a gázolaj literenkénti ára helyenként ismét 9 lej fölé emelkedett, a benziné pedig a 8,7 lejt is eléri egyes hálózatokban.
Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.
1 hozzászólás