
Borsos Géza szervező, Ambrus Ágnes ülésvezető és Patrubány Miklós, a konferencia védnöke
Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 nyarán alakult meg Gyergyócsomafalván a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely arra volt hivatott, hogy megalapítsa az SZNT-t – ez végül 2003. október 23-án sikerült is. Erre emlékeztek az alapítók, de a jövőben követendő útról is megfogalmazták álláspontjukat.
2018. október 07., 17:402018. október 07., 17:40
2018. október 07., 17:432018. október 07., 17:43
„Tinzenöt év tapasztalata után levonhatjuk a következtetést, hogy milyen lépéseket kell megtenni a következőkben: a székely népet el kell ismerni mint ma élő történelmi valóságot, és a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kell megindítani a székely társadalom önmagára találását, önbizalmának helyreállítását.
– szögezte le Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács? címmel rendezett szombati konferencia szervezője.
Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az SZNT megalapítását kezdeményező testület első ülésén, Csomafalván a fenti kérdés kapcsán alakult ki vita, és többségi szavazással döntöttek arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács nevet adják az új szervezetnek. Ez a név jelzi, hogy
A szombati konferenciára az SZNT jelenlegi és korábbi fontosabb tisztségviselői mindegyike meghívót kapott, így Izsák Balázs elnök is, de ő távol maradt az eseménytől. Elhangzott, sajnálják ezt, mert így nem volt lehetőség az igazi párbeszédre. A résztvevők körében csaknem az összes székely szék képviselve volt. A védnöki tisztséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a konferencia elnöke töltötte be.
A székelyek nagy menetelése 2013-ban. A sok kudarc mellett ezt még a jelenlegi helyzet kritikusai is sikernek könyvelik el. Archív
Fotó: Veres Nándor
A konferencián kemény bírálatok hangzottak el a Székely Nemzeti Tanács jelenlegi működésével kapcsolatban. Amint azt vitaindítójában Borsos Géza megfogalmazta, a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés kimondta: Székelyföld őshonos népe a székely nép, önrendelkezési joga alapján követeli Székelyföld területi autonómiáját. A jogalap erre a népek önrendelkezési joga, a jogalany pedig a székely nép kell legyen. Ezért kell kimondani, hogy
S mivel a székely nemzetgyűlés a székelység legmagasabb döntéshozó szerve, az SZNT ennek ügyvivő szerve csupán. Így a nemzetgyűlési határozatok megvalósulásáért kellett volna dolgoznia. Ennek ellenére még a parlamentbe benyújtott autonómiastatútum sem tartalmazza a követeléseket a nemzetgyűlés által megfogalmazott formában. Nem szerepel ez más, az SZNT által megfogalmazott petíciókban sem. Ez súlyos hiba. Ha nem mondjuk ki, hogy népként követeljük az önkormányzást, az autonómiát, akkor csak olyan autonómiát kaphatunk, mint amilyent például Galacnak is megadhatnak, amelynek nincs semmilyen nemzeti jellege – hangzott el. Ha nincs etnikai jellege az autonómiakövetelésnek, akkor nincs jogalap sem az önrendelkezésre. Ezért kell a székelységet önálló nemzetként meghatározni – hangzott el a konferencián.
A felszólalók az elmúlt tizenöt évre visszatekintve, a sikerekről is megemlékezve (a székely szimbólumok ismertté válása, elfogadottsága, a székelyek nagy menetelése) úgy látták, inkább a kudarcok, az eredménytelenség nyom többet a latban. A közösség apadó lelkesedéséről, a számbeli fogyásról, az aktív fiatalok hiányáról szóltak, de az is elhangzott, hogy a mai SZNT-ben nincs egy koherens stratégia arra vonatkozóan, hogy a mostani állapotból hogyan lehetne kilépi az autonómia irányába. Határozatok maradtak kivitelezés nélkül,
Mindezért Izsák Balázs elnök tehető felelőssé – lehetett levonni a következtetést. Megfogalmazták, az SZNT eltért a ditrói nemzetgyűlés által kijelölt útról, és vissza kell erre téríteni a szervezetet. Ha pedig más utat akar választani a közösség, azt megteheti, de csak akkor, ha újabb nemzetgyűlést hirdetnek meg, ahol erről hoznak döntést.
A kormány öt stratégiai irányt jelölt ki a villamosenergia-ágazat fejlesztésére az árak csökkentése és az energiabiztonság javítása érdekében – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Közlekedési baleset történt szerdán kora este Sepsiszentgyörgyön, két gépjármű ütközött, a baleset következtében pedig két személy kórházba került.
Nicușor Dan államfő szerdán közölte, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló dekrétumokat. Gill-Julien Grigore-Iacobici az egyetlen jelölt, akinek a kinevezését elutasította az elnök.
A nyugati államok kritikus infrastruktúrája elleni kibertámadást hárított el az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) partnerintézményeivel, köztük a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) közösen – adta hírül Nicușor Dan államfő.
Közösségi összefogással szerveznek jótékonysági estet április 11-én a gyergyószentmiklósi Godako rendezvényteremben. Az esemény célja támogatást nyújtani Kozma Gabriellának, akit sokan önkéntesként és segítőkész közösségi emberként ismernek.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szerdán 14 óra 9 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.
Elfogadták szerdán Marosvásárhelyen a városháza alkalmazottainak csökkentéséről szóló határozattervezetet, amely alapján több mint kétszázzal kevesebb lett az állások száma. Papíron ugyan nagy a csökkenés, a valóságban azonban pár embert érint a változás.
Az RMDSZ politikai stabilitást és a kormányzás jelenlegi formátumban való folytatását akarja, Ilie Bolojan kormányfő vezetésével – jelentette ki szerdán Csoma Botond.
Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki a meteorológusok szerdán a rossz idő miatt: a magas hegyvidéken hóviharokra, az ország többi régiójában heves szélre kell számítani csütörtök reggelig.
1 hozzászólás