
Borsos Géza szervező, Ambrus Ágnes ülésvezető és Patrubány Miklós, a konferencia védnöke
Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 nyarán alakult meg Gyergyócsomafalván a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely arra volt hivatott, hogy megalapítsa az SZNT-t – ez végül 2003. október 23-án sikerült is. Erre emlékeztek az alapítók, de a jövőben követendő útról is megfogalmazták álláspontjukat.
2018. október 07., 17:402018. október 07., 17:40
2018. október 07., 17:432018. október 07., 17:43
„Tinzenöt év tapasztalata után levonhatjuk a következtetést, hogy milyen lépéseket kell megtenni a következőkben: a székely népet el kell ismerni mint ma élő történelmi valóságot, és a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kell megindítani a székely társadalom önmagára találását, önbizalmának helyreállítását.
– szögezte le Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács? címmel rendezett szombati konferencia szervezője.
Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban az SZNT megalapítását kezdeményező testület első ülésén, Csomafalván a fenti kérdés kapcsán alakult ki vita, és többségi szavazással döntöttek arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács nevet adják az új szervezetnek. Ez a név jelzi, hogy
A szombati konferenciára az SZNT jelenlegi és korábbi fontosabb tisztségviselői mindegyike meghívót kapott, így Izsák Balázs elnök is, de ő távol maradt az eseménytől. Elhangzott, sajnálják ezt, mert így nem volt lehetőség az igazi párbeszédre. A résztvevők körében csaknem az összes székely szék képviselve volt. A védnöki tisztséget Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a konferencia elnöke töltötte be.
A székelyek nagy menetelése 2013-ban. A sok kudarc mellett ezt még a jelenlegi helyzet kritikusai is sikernek könyvelik el. Archív
Fotó: Veres Nándor
A konferencián kemény bírálatok hangzottak el a Székely Nemzeti Tanács jelenlegi működésével kapcsolatban. Amint azt vitaindítójában Borsos Géza megfogalmazta, a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés kimondta: Székelyföld őshonos népe a székely nép, önrendelkezési joga alapján követeli Székelyföld területi autonómiáját. A jogalap erre a népek önrendelkezési joga, a jogalany pedig a székely nép kell legyen. Ezért kell kimondani, hogy
S mivel a székely nemzetgyűlés a székelység legmagasabb döntéshozó szerve, az SZNT ennek ügyvivő szerve csupán. Így a nemzetgyűlési határozatok megvalósulásáért kellett volna dolgoznia. Ennek ellenére még a parlamentbe benyújtott autonómiastatútum sem tartalmazza a követeléseket a nemzetgyűlés által megfogalmazott formában. Nem szerepel ez más, az SZNT által megfogalmazott petíciókban sem. Ez súlyos hiba. Ha nem mondjuk ki, hogy népként követeljük az önkormányzást, az autonómiát, akkor csak olyan autonómiát kaphatunk, mint amilyent például Galacnak is megadhatnak, amelynek nincs semmilyen nemzeti jellege – hangzott el. Ha nincs etnikai jellege az autonómiakövetelésnek, akkor nincs jogalap sem az önrendelkezésre. Ezért kell a székelységet önálló nemzetként meghatározni – hangzott el a konferencián.
A felszólalók az elmúlt tizenöt évre visszatekintve, a sikerekről is megemlékezve (a székely szimbólumok ismertté válása, elfogadottsága, a székelyek nagy menetelése) úgy látták, inkább a kudarcok, az eredménytelenség nyom többet a latban. A közösség apadó lelkesedéséről, a számbeli fogyásról, az aktív fiatalok hiányáról szóltak, de az is elhangzott, hogy a mai SZNT-ben nincs egy koherens stratégia arra vonatkozóan, hogy a mostani állapotból hogyan lehetne kilépi az autonómia irányába. Határozatok maradtak kivitelezés nélkül,
Mindezért Izsák Balázs elnök tehető felelőssé – lehetett levonni a következtetést. Megfogalmazták, az SZNT eltért a ditrói nemzetgyűlés által kijelölt útról, és vissza kell erre téríteni a szervezetet. Ha pedig más utat akar választani a közösség, azt megteheti, de csak akkor, ha újabb nemzetgyűlést hirdetnek meg, ahol erről hoznak döntést.
Tíznapos szabadságot vett ki az alkotmánybíróság egyik bírája, ezért a testület szerdán várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Mintegy háromszáz méteres biztonsági zónát jelöltek ki a hatóságok kedden délután az A1-es autópályán, miután összeütközött két kamion és ammónium-szulfát ömlött az útra.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát.
Egy 45 éves férfi életét vesztette és ketten megsérültek kedden egy közúti balesetben a 24-es országúton, Iași megyében. Két autó ütközött össze frontálisan, az egyik sérültet, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt.
Több mint 13 ezer lejre büntették meg azt a Vâlcea megyei férfit, aki arra kényszerítette a lovát, hogy nagyon nagy súlyokat húzzon. A rendőrök hivatalból jártak el, miután a férfi feltöltötte a videót a netre.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a községi és városi önkormányzati alkalmazottak érdekvédelmi tömörülése azokban a polgármesteri hivatalokban, ahol van képviselete a szakszervezetnek. A tiltakozás ideje alatt szünetel az ügyfélfogadás.
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy ez év végétől a piaci érték alapján fogja kiszámolni az ingatlanadót. Mire számítsunk?
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
1 hozzászólás