Fotó: Pál Árpád
Már nem kötelező az egyetemi oklevél megszerzése az óvodai és az elemi oktatásban tanító pedagógusoknak. Az egyetem elméleti tudást ad, de gyakorlati képzést nem, éppen ezért egyes vélemények szerint felsőfokú diploma nélkül is jó tanító lehet az, aki a középfokú tanítóképzőt elvégezve nagy odaadással oktat.
Nagy kihívás a pedagógusi pálya Geréb Hajnal székelyudvarhelyi tanítónő szerint, ami a felkészültség mellett rugalmasságot és jó alkalmazkodókészséget követel a tanítótól ahhoz, hogy érdekessé téve a tananyagot le tudja kötni a gyerekek figyelmét. Ehhez azonban nem kötelező a felsőfokú végzettség. Azoknak a tanítóképzőt végzetteknek, akik már régóta vannak a pályán, egyetem helyett hasznosabbnak tartaná a továbbképzőket.
– véli a tanítónő, aki a képző után a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán szerzett pedagógusi diplomát, majd a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemen mesterizett. Elmondása szerint a képzőben szerzett alap nélkül több mindent nem értett volna a főiskolán, túl magas lett volna a szint, ezért meggyőződése, hogy egyik a másik nélkül nem működik jól.
– érvelt.
Mivel tanítás mellett pedagógiai gyakorlatot is vezet, ugyanakkor megyei módszertanos, rálátása van térségünk pedagógusainak felkészültségére. Sok helyen tapasztalta, hogy
Ezt elsősorban annak tudja be, hogy nincs komoly szűrő az egyetemi felvételkor, másodsorban ezekben az oktatás az elméleti képzésre és a vizsgákra épül, na meg fizetős képzés lévén nem érdekük kibuktatni diákjaikat. Azok, akik minden pedagógusi alap nélkül bekerülnek az egyetemre, majd diplomával a zsebükben elkezdenek tanítani, gyakran nem tudják, hogyan tegyék azt, hiszen egy dolog az elmélet, és teljesen más az élethelyzet. „Ezek majd ott derülnek ki, ahol bezárnak egy iskolát amiatt, mert a szülők elhozzák onnan a gyereküket” – summázta.
A fentieket erősíti Bokor Tünde tanítónő véleménye is, akinek meggyőződése, hogy elég a gyakorlati oktatásra alapuló képző elvégzése és az elhivatottság ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen. Több mint harminc éve tanít, felsőfokú diplomát 2008-ban, kényszerűségből szerzett, mivel a tanügyi leépítések miatt a rendszerváltás előtt végzett tanítók hátrányos helyzetbe kerültek.
Mentoraiként tekint a nyugdíj előtt álló pedagógusokra, akik nem feltétlenül végeztek egyetemet, de erkölcsi értékrendben, szakmai tudásban kimagaslanak.
– jegyezte meg. Hozzátette, hogy az egyetem köszönőviszonyban sincs a szakmával, csupán tűzoltásra jó. Persze vannak kivételek, de azok a fiatal diplomások, akik előzőleg nem jártak képzőbe, többnyire leckeszerűen tanítanak, nem folyamatában látják az oktatást.
„Már az 1997-ben megjelent statútum előírta, hogy a pedagógusoknak nyolc éven belül el kell végezniük a felsőfokú képzést. Meglátásom szerint vannak a diplomások között, akik nagyon jó munkát végeznek, de kiválóan oktatnak azok is, akiknek a középfokú tanítóképzőjük van meg. Az egyetemen több tudást kapnak, de ez nem azt jelenti, hogy anélkül nem állnak helyt” – véli Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Ennek ellenére
Egyrészt emiatt, másrészt pedig a szakmai elismerésért maguktól is elmennek tanulni, erre nem kell kötelezni őket. Ezzel szemben a nyugdíj előtt álló tanítóknál már más a helyzet, hiszen mire lediplomáznak, elhagyják a tanügyet. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki pedagógus akar lenni, ezen a szakon szerez diplomát, aki mást végez, már nem biztos, hogy az elemi oktatásban vagy egyáltalán a tanügyben marad.
2018-ban járt volna le a határidő
A szenátus hétfőn döntéshozó kamaraként fogadta el az óvodai és elemi iskolai pedagógusoknak egyetemi oklevelet kötelezővé tevő előírás eltörlését, a képviselőház már október közepén rábólintott a javaslatra. A parlament ezzel a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosította Liliana Sbîrnea szociáldemokrata (PSD) szenátor javaslatára. A politikus azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy miközben az egyetemi oklevél megszerzésére adott hatéves haladék jövő évben lejár, továbbra is rengeteg olyan középiskolai végzettséggel rendelkező pedagógus van, aki közel áll a nyugdíjazáshoz, és nem látja értelmét az egyetem elvégzésének.
A parlamenti intézkedésnek némileg ellentmond, hogy Liviu Pop oktatási miniszter a napokban épp amiatt panaszkodott, hogy az országban „megengedhetetlenül sok” szakképzetlen pedagógus dolgozik. A tárcavezető szerint Románia az egyetlen EU-s tagállam, ahol egyetemi végzettséggel nem rendelkezők oktatnak.
A gyergyószentmiklósi Pro Art Galéria október 24-én, pénteken 18 órától kettős kiállításmegnyitóra várja az érdeklődőket.
A népi műveltség továbbörökítéséért dolgozókat jutalmazták idén a székelyföldi megyék vezetői. Az Orbán Balázs-díjak átadását a Székelyek – Örökölt vonások című kiállítás megnyitójával egy időben szervezték meg Sepsiszentgyörgyön.
A szezonálisan kiigazított adatok szerinti GDP-arányos költségvetési hiány az Európai Unióban az idei első negyedévi 2,8 százalékról 2,9 százalékra nőtt a második negyedévben, míg az euróövezetben 2,7 százalékon stagnált.
A fejlesztési minisztérium finanszírozza a múlt pénteki robbanásban érintett bukaresti tömbház újjáépítését – jelentette be kedden Cseke Attila tárcavezető.
Az Év Kiállítása 2025 díjjal tüntették ki a budapesti Néprajzi Múzeum, Székelyek – Örökség-mintázatok című tárlatát. A díj átadására épp akkor került sor, amikor Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a „hazaköltöző” díjazott tárlat.
Kedden délután 15:10-től ismét elindultak azok a járatok, amelyeket az országos vasúti infrastruktúra-kezelő társaság függesztett fel miután a személyszállításért felelős CFR Călători több mint 100 millió lejnyi tartozást halmozott fel felé.
Katonákkal, a hatóságok képviselőivel és más meghívottakkal közösen lőhettünk célba géppisztollyal kedden a Román Hadsereg Napja alkalmából a székelyudvarhelyi 385-ös Hunyadi János tüzérségi zászlóalj jóvoltából.
Egy 24 éves oltszemi férfit gyanúsítanak azzal, hogy késsel megszúrta saját 4 éves kislányát. A gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték.
Gyergyóújfalu Község Önkormányzata értesíti a lakosságot, hogy október 22-én, szerdán 10 és 12 óra között szünetel az áramszolgáltatás a magasfeszültségű hálózaton végzett hibaelhárítás miatt.
Romániának és Európának „nehéz, de lehetséges egyensúlyt” kell teremtenie a környezetvédelem és a gazdasági jólét között – üzente Nicușor Dan a negyedik bukaresti éghajlat-változási csúcstalálkozó (Climate Change Summit) részvevőinek.
szóljon hozzá!