Így ha felmerült valakiben a kérdés, hogy miért nem lehet házasságot kötni egy darab kővel vagy egy kutyával, nos ez az elsődleges ok. A városi tanács, a polgármesteri hivatal és a polgármester a város mint jogi személy alegységei, jól meghatározott feladatkörökkel.

Mivel a törvény nem rendelkezik jogi személyiség biztosításáról, ezek az alegységek nem lehetnek szerződő felek, és nem állhatnak perben. Ez valamiért teljesen mellékes volt az ADEC számára, és

Nem elírás az ékezetek hiánya és a helytelen megfogalmazás, ez valószínűleg Google fordító. A Városháza feliratot azért is nehezményezte a felperes, mert szó szerinti fordításban nem létezik ilyen a román közigazgatásban.

Hogyan érvelt a törvényszék?

Az alperesek eljárásjogi védekezésére a következőket állapította meg a törvényszék: a 2001/215-ös törvény 61. cikkelyének második bekezdése értelmében a polgármesternek közigazgatási hatalma van, aminek értelmében végrehajtja a törvényeket, ennek következtében egy közigazgatási per elfogadható ellene. A bíróság ezzel teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az előbb említett 21-es cikkelyt a 2001/215-ös törvényből, az emlegetett szegény polgármester csak a képviselője a közigazgatási intézménynek, így a XIV. Lajos francia király mondásának gondolatmenetén, hogy „az állam én vagyok”, a törvény értelmében nem fenntartható.

A per alapját vizsgálva a bíró megállapította, hogy az 2001/1206-os kormányhatározat értelmében az intézmény nevének magyar nyelven való kiírása egy hasonló táblán kell szerepeljen a román nyelvű felirat alatt. Itt hozzá szeretném tenni, hogy az említett kormányhatározat erről így rendelkezik, ugyanakkor nem említi, hogy az intézmény neve magyarul szó szerinti fordítás kell legyen és egy olyan csatolmánya sincs a kormányhatározatnak, mint ami a helységneveket részletezi.

A bíróság megvizsgálta az Európai Unió kisebbségi nyelvekről szóló kartáját is, ami véleménye szerint csak a helynevekre érvényes. Ennek kapcsán a román magyarázó szótár „toponomie” cikkelyéről szóló részt idézte.

A törvényszék továbbá azt is megállapította, hogy az alperesek a kiíráskor idejétmúlt fordításokat vettek figyelembe, mivel a törvényszék szerint ez, vagyis a városháza egy, a szocializmusból megmaradt fordítás a „sfat popular” kifejezésre, amit ha a román tudásom nem csal, néptanácsnak fordítunk. A bírót Uță Ioan Cristiannak hívják, és úgy ítélte, hogy fordítói szakvéleményre nincs szüksége a kérdés megoldásához, legalábbis erről a határozatban nem beszél.

A felfolyamodás

Ezt a hat oldalas „jogi remekművet”, vagyis a törvényszéki ítéletet a Marosvásárhelyi Táblabíróságon támadták meg felfolyamodás útján, kihagyva a fellebbezés jogorvoslatát. Ez a törvény kétértelműsége miatt történt így, ugyanis a fellebbezés nem szerepel a jogorvoslati lehetőségek között az 2004/554-es törvényben, ugyanakkor az nincs is kifejezetten tiltva, így a vélemények megosztottak a jogászok között azt illetően, hogy a fellebbezés megengedhető-e.

A felfolyamodás az új polgári perrendtartás szerint átalakult, és csak kifejezett esetekben megengedhető, de semmiképpen nem tárgyalható a jogi probléma alapja, ezúton csak a kifejezett eljárásjogi problémák támadhatók meg.