
A Városháza felirat nem egy intézmény neve, hanem az épületé
Fotó: Gecse Noémi
2015. november 19-én a Dan Tanasă vezette „Asociatia civica pentru demnitate in europa”, azaz a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) úgy döntött, hogy sérti a román állampolgárok jogait a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő Városháza felirat.
2017. március 21., 14:182017. március 21., 14:18
2017. március 21., 14:242017. március 21., 14:24
Ennek az igen fontos méltóságbeli kérdésnek a megoldása érdekében a 2002/27-es kormányrendelet értelmében 2015. július 8-án kérést is nyújtott be Csíkszereda Polgármesteri Hivatalához, hogy távolítsák el ezt a feliratot.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala nem adott választ a megkeresésre, ezért a 2004-ből származó 554-es törvény értelmében pert indított a polgármester és a városi tanács ellen. Itt álljunk meg egy percre, mert van itt egy hiba, amire az alperesek is felhívták a bíró figyelmét, de az süket fülekre talált.
Arról van szó, hogy amennyiben egy közigazgatási aktussal vagy egy megoldatlan kérés kapcsán szeretnénk a bírósághoz fordulni, akkor nem a polgármestert vagy a polgármesteri hivatalt, esetleg a városi tanácsot hívjuk perbe, ugyanis a 2001/215-ös törvény ezeknek nem biztosít jogképességet, magyarra fordítva nem jogalanyok ezek a személyek.
Így ha felmerült valakiben a kérdés, hogy miért nem lehet házasságot kötni egy darab kővel vagy egy kutyával, nos ez az elsődleges ok. A városi tanács, a polgármesteri hivatal és a polgármester a város mint jogi személy alegységei, jól meghatározott feladatkörökkel.
Mivel a törvény nem rendelkezik jogi személyiség biztosításáról, ezek az alegységek nem lehetnek szerződő felek, és nem állhatnak perben. Ez valamiért teljesen mellékes volt az ADEC számára, és
Fotó: Veres Nándor
Ennek az alátámasztására a 2001/215-ös törvény 21. cikkelye ad jogalapot. Erre az alperesek is rámutattak, azaz a városi tanács és a polgármester, de efölött elsiklott a bíróság alapfokon.
Nos, azt kérte az ADEC, hogy távolítsák el a Városháza feliratot, mivel ilyen közintézmény Romániában nem létezik. Ezenkívül arra is rámutatott, hogy mivel ez nem a román felirat alá van helyezve, megszegi az alkotmány 13. cikkelyét és a 2001/1206-os kormányhatározat rendelkezéseit. Továbbá úgy érvelt, hogy a Városháza felirat nem képvisel semmilyen román közigazgatási intézményt, csak azért szerepel ez a szó az épületen, hogy összezavarja a polgárokat.
A felperes javaslata szerint az épület homlokzatán az kéne álljon hogy
Nem elírás az ékezetek hiánya és a helytelen megfogalmazás, ez valószínűleg Google fordító. A Városháza feliratot azért is nehezményezte a felperes, mert szó szerinti fordításban nem létezik ilyen a román közigazgatásban.
Az alperesek eljárásjogi védekezésére a következőket állapította meg a törvényszék: a 2001/215-ös törvény 61. cikkelyének második bekezdése értelmében a polgármesternek közigazgatási hatalma van, aminek értelmében végrehajtja a törvényeket, ennek következtében egy közigazgatási per elfogadható ellene. A bíróság ezzel teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az előbb említett 21-es cikkelyt a 2001/215-ös törvényből, az emlegetett szegény polgármester csak a képviselője a közigazgatási intézménynek, így a XIV. Lajos francia király mondásának gondolatmenetén, hogy „az állam én vagyok”, a törvény értelmében nem fenntartható.
A per alapját vizsgálva a bíró megállapította, hogy az 2001/1206-os kormányhatározat értelmében az intézmény nevének magyar nyelven való kiírása egy hasonló táblán kell szerepeljen a román nyelvű felirat alatt. Itt hozzá szeretném tenni, hogy az említett kormányhatározat erről így rendelkezik, ugyanakkor nem említi, hogy az intézmény neve magyarul szó szerinti fordítás kell legyen és egy olyan csatolmánya sincs a kormányhatározatnak, mint ami a helységneveket részletezi.
A bíróság megvizsgálta az Európai Unió kisebbségi nyelvekről szóló kartáját is, ami véleménye szerint csak a helynevekre érvényes. Ennek kapcsán a román magyarázó szótár „toponomie” cikkelyéről szóló részt idézte.
A törvényszék továbbá azt is megállapította, hogy az alperesek a kiíráskor idejétmúlt fordításokat vettek figyelembe, mivel a törvényszék szerint ez, vagyis a városháza egy, a szocializmusból megmaradt fordítás a „sfat popular” kifejezésre, amit ha a román tudásom nem csal, néptanácsnak fordítunk. A bírót Uță Ioan Cristiannak hívják, és úgy ítélte, hogy fordítói szakvéleményre nincs szüksége a kérdés megoldásához, legalábbis erről a határozatban nem beszél.
Ezt a hat oldalas „jogi remekművet”, vagyis a törvényszéki ítéletet a Marosvásárhelyi Táblabíróságon támadták meg felfolyamodás útján, kihagyva a fellebbezés jogorvoslatát. Ez a törvény kétértelműsége miatt történt így, ugyanis a fellebbezés nem szerepel a jogorvoslati lehetőségek között az 2004/554-es törvényben, ugyanakkor az nincs is kifejezetten tiltva, így a vélemények megosztottak a jogászok között azt illetően, hogy a fellebbezés megengedhető-e.
A felfolyamodás az új polgári perrendtartás szerint átalakult, és csak kifejezett esetekben megengedhető, de semmiképpen nem tárgyalható a jogi probléma alapja, ezúton csak a kifejezett eljárásjogi problémák támadhatók meg.
Fotó: Veres Nándor
Ezt szem előtt tartva a következőket kérte a felfolyamodó: úgy fogalmazott, hogy a törvényszék határozata kritizálható, alaptalan, és a törvényes alapokat nem veszi figyelembe, ugyanis a Városháza felirat nem egy intézmény neve, hanem az épületé, amely annak homlokzatán található, és amelyben több intézmény működik, ez nem annak hivatalos megnevezése, és semmiképpen sem az 2001/1206-os határozat által előírt tábla, így ezek a rendelkezések nem relevánsak az eset számára. Továbbá felhívta a bíróság figyelmét, hogy a 2001/422-es törvény értelmében az épület műemléknek minősül, és helyi határozattal annak is volt nyilvánítva, így a homlokzatról való eltávolítás nem megengedett.
A táblabíróság a határozatban rámutatott, hogy egy ilyen jogorvoslatnak nincs meg a megfelelő törvényes kerete ahhoz, hogy az alperes által vitatott érvekről döntsön. Ugyanakkor a táblabíróság rámutatott arra, hogy az alperes nem kritizálta az alapfoki döntés eljárásjogi hibáit, így erről nem ítélkezik. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a bíróság könnyelműen elsiklott az alapfokú bíróság hibája fölött, éspedig a felek cselekvőképességét illetően, ahogy azt már említettem, azaz hogy az ADEC nem a várost, hanem annak szerveit perelte be, amelyek nem lehetnek jogalanyok, így nem állhatnak bíróság előtt.
A Polgári perrendtartási törvénykönyv (Pptk) 56 (3) bekezdése értelmében és a Pptk 178. cikkelye értelmében ezt az eljárásjogi hibát a bíróság hivatalból is megállapíthatja. Ha ez így történt volna, a bíróság helyesen jár el, és egy új alapfokú tárgyalás keretében a 2001/422-es törvénnyel kapcsolatos érvekkel valószínűleg megnyerhető lett volna a per Csíkszereda számára.
Szilágyi István kisebbségjogász, a FUEN munkatársának véleménye
Az abszurdum határát súrolják azok a feljelentések és bírósági döntések, amelyek arra hivatkozva távolítanak el magyar feliratokat, hogy nem létezik megfelelője a román nyelvben, és ha meg is kísérlik a fordítást, nem hajlandóak azt elfogadni. Azt állítják, hogy nincs törvényes lehetőség nevet adni a középületeknek, miközben az ország több városában is látható a közigazgatási vagy éppen igazságügyi palota (Palatul administrativ, Palatul justitiei) felirat. Ez teljesen kimeríti a kettős mérce fogalmát.
Nyelvi szempontból is nyilvánvaló a kifejezések mássága, hiszen nem rokon nyelvekről beszélünk. Úgy tűnik, mintha a román hatóságok a magyar feliratokon kérnék számon, hogy a két nyelv szókincse eltérő. Mindeközben az olaszországi Dél-Tirolban jól megfér egymás mellett a német Rathaus, azaz tanácsháza és az olasz Municipio, azaz község(háza) felirat, pedig szó szerinti jelentésükben ezek is eltérnek egymástól, de mégis ugyanazt az épületet jelölik. Egyszerűen a felperes kicsinyessége és rosszhiszeműsége vezérli ezeket a pereket, a bíróság pedig cinkosságot vállal benne.
Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.
A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.
Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.
Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.
Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.
Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
szóljon hozzá!