
Hargita megyében 37 község és város, illetve a megyei tanács kaphatja meg hamarosan a kársegélyeket
Fotó: Haáz Vince
A pályázati pénzekből elvégzett infrastrukturális beruházások nem kaphatnak más forrásból finanszírozást, ezért az eredetileg kért összegnél néhány százezer lejjel kisebb állami kársegélyt kap Hargita megye a júniusi áradások okozta károk helyreállítására. 37 község és város, illetve a megyei tanács is várja a segélyt.
2020. július 21., 08:512020. július 21., 08:51
A fejlesztési minisztériumban már felülvizsgálták a szakértői kárfelmérő bizottságok jelentései alapján a szaktárcához beküldött dokumentumokat – Hargita megye esetében is –, és már jóváhagyás alatt állnak az összegek, amelyeket a júniusi áradások által sújtott településeknek utal majd ki a pénzügyminisztérium – közölte érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője. Elmondta, a vonatkozó kormányhatározat Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor válik hivatalossá a jóváhagyás, ez várhatóan a héten megtörténik.
A június 9–23. közti időszakban pusztító áradások okozta károk helyreállítására folyósít segélyt az állam. A szakértői kárfelmérő bizottság július első felében összesített jelentése szerint
Fotó: Erdély Bálint Előd
A jóváhagyás alatt álló összeg ennél több mint háromszázezer lejjel kevesebb: 23,17 millió lej. A csökkenés oka az – tájékoztatott Adrian Pănescu –, hogy a 38 közigazgatási egységből egy utólag visszalépett, és már nem kér állami pénzügyi segítséget a károk helyreállítására. Csíkmadarasról van szó, ahol pallók és egy erdei út kisebb szakasza károsodott az áradások idején, de azokat időközben pályázati, illetve saját forrásból megjavították – magyarázta a szóvivő. Megyeszerte ugyanakkor lekerült a kársegélylistáról néhány olyan megrongálódott betonpalló, kisebb híd, vagy rövidebb útszakasz, amelyeknek a kivitelezését, felújítását pályázati pénzekből – például a Helyi Fejlesztési Országos Programban (PNDL) – végezték el és amelyek esetében még tart a jótállási időszak, ugyanis azokra más forrásból nem kérhető finanszírozás – fűzte hozzá Adrian Pănescu.
Az összegeket a vonatkozó kormányhatározatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően hamarosan ki is utalja majd az érintett önkormányzatoknak a pénzügyminisztérium. Az összegeket az állami tartalékalapból utalják ki az áradások által sújtott településeknek, jelentette be Ion Ștefan fejlesztési miniszter, a múlt heti kormányülés után, amelyen a kabinet jóváhagyta 14 megye – köztük Hargita megye – számára a kársegélyeket.
Hargita megyében a Szentegyházán, Kápolnáson, Lövétén, Oklándon, Homoródszentmártonban, Fenyéden, Etéden, Szentábrahámon, Székelyandrásfalván, Nagygalambfalván, Székelyudvarhelyen, Farkaslakán, Korondon, Máréfalván, Parajdon, Kányádon, Bögözben, Felsőboldogfalván, Oroszhegyen, Siménfalván, Homoródalmáson, Maroshévízen, Salamáson, Gyergyószárhegyen, Gyergyóújfaluban, Vaslábon, Borszéken, Gyergyótölgyesen, Gyergyóhollón, Bélboron, Madéfalván, Csíkszentdomokoson, Csíkszentsimonban, Csíkszentimrén, Csíkszentmihályon, Csíkszépvízen, Gyimesközéplokon, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában – megyei utakban, betonpallókban, hidakban – keletkezett áradáskárok helyreállítására várják az állami kársegélyt az önkormányzatok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A legnagyobb értékű károkat – összesen 13,5 millió lej – a megyei tanács ügykezelésébe tartozó megyei utakban, pallókban, hidakban okozták az áradások június 9. és 23. között, a települések közül pedig Lövétén (1,2 millió lej), Székelyandrásfalván (1,2 millió lej), Csíkszentdomokoson (1,18 millió lej) és Felsőboldogfalván (1,1 millió lej).
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!