
Hargita megyében 37 község és város, illetve a megyei tanács kaphatja meg hamarosan a kársegélyeket
Fotó: Haáz Vince
A pályázati pénzekből elvégzett infrastrukturális beruházások nem kaphatnak más forrásból finanszírozást, ezért az eredetileg kért összegnél néhány százezer lejjel kisebb állami kársegélyt kap Hargita megye a júniusi áradások okozta károk helyreállítására. 37 község és város, illetve a megyei tanács is várja a segélyt.
2020. július 21., 08:512020. július 21., 08:51
A fejlesztési minisztériumban már felülvizsgálták a szakértői kárfelmérő bizottságok jelentései alapján a szaktárcához beküldött dokumentumokat – Hargita megye esetében is –, és már jóváhagyás alatt állnak az összegek, amelyeket a júniusi áradások által sújtott településeknek utal majd ki a pénzügyminisztérium – közölte érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője. Elmondta, a vonatkozó kormányhatározat Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor válik hivatalossá a jóváhagyás, ez várhatóan a héten megtörténik.
A június 9–23. közti időszakban pusztító áradások okozta károk helyreállítására folyósít segélyt az állam. A szakértői kárfelmérő bizottság július első felében összesített jelentése szerint
Fotó: Erdély Bálint Előd
A jóváhagyás alatt álló összeg ennél több mint háromszázezer lejjel kevesebb: 23,17 millió lej. A csökkenés oka az – tájékoztatott Adrian Pănescu –, hogy a 38 közigazgatási egységből egy utólag visszalépett, és már nem kér állami pénzügyi segítséget a károk helyreállítására. Csíkmadarasról van szó, ahol pallók és egy erdei út kisebb szakasza károsodott az áradások idején, de azokat időközben pályázati, illetve saját forrásból megjavították – magyarázta a szóvivő. Megyeszerte ugyanakkor lekerült a kársegélylistáról néhány olyan megrongálódott betonpalló, kisebb híd, vagy rövidebb útszakasz, amelyeknek a kivitelezését, felújítását pályázati pénzekből – például a Helyi Fejlesztési Országos Programban (PNDL) – végezték el és amelyek esetében még tart a jótállási időszak, ugyanis azokra más forrásból nem kérhető finanszírozás – fűzte hozzá Adrian Pănescu.
Az összegeket a vonatkozó kormányhatározatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően hamarosan ki is utalja majd az érintett önkormányzatoknak a pénzügyminisztérium. Az összegeket az állami tartalékalapból utalják ki az áradások által sújtott településeknek, jelentette be Ion Ștefan fejlesztési miniszter, a múlt heti kormányülés után, amelyen a kabinet jóváhagyta 14 megye – köztük Hargita megye – számára a kársegélyeket.
Hargita megyében a Szentegyházán, Kápolnáson, Lövétén, Oklándon, Homoródszentmártonban, Fenyéden, Etéden, Szentábrahámon, Székelyandrásfalván, Nagygalambfalván, Székelyudvarhelyen, Farkaslakán, Korondon, Máréfalván, Parajdon, Kányádon, Bögözben, Felsőboldogfalván, Oroszhegyen, Siménfalván, Homoródalmáson, Maroshévízen, Salamáson, Gyergyószárhegyen, Gyergyóújfaluban, Vaslábon, Borszéken, Gyergyótölgyesen, Gyergyóhollón, Bélboron, Madéfalván, Csíkszentdomokoson, Csíkszentsimonban, Csíkszentimrén, Csíkszentmihályon, Csíkszépvízen, Gyimesközéplokon, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában – megyei utakban, betonpallókban, hidakban – keletkezett áradáskárok helyreállítására várják az állami kársegélyt az önkormányzatok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A legnagyobb értékű károkat – összesen 13,5 millió lej – a megyei tanács ügykezelésébe tartozó megyei utakban, pallókban, hidakban okozták az áradások június 9. és 23. között, a települések közül pedig Lövétén (1,2 millió lej), Székelyandrásfalván (1,2 millió lej), Csíkszentdomokoson (1,18 millió lej) és Felsőboldogfalván (1,1 millió lej).
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!