
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal mutatták be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet Csíkszeredában, az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.
2021. április 21., 13:362021. április 21., 13:36
2021. április 21., 14:302021. április 21., 14:30
2010. május 26-án, az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét, és a Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be szerdán.
„Nem a magamutogatás volt a célunk ezzel a kötettel, hanem egy olyan hiánypótló folyamat bemutatása, amely az elmúlt évtizedben meghatározta a Demokrácia-központok irodahálózatban dolgozók életét, illetve a kötetben fellelhető iratkülönlegességek értékmentése” – fogalmazott a sajtóeseményen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, kiemelve a főkonzulátus és a központok közötti gyümölcsöző együttműködést a honosítási folyamatban, amely a könyv megszületéséhez is nagyban hozzájárult.
Elmondta, a kiadvány 214 régi magyar iratot tartalmaz az elmúlt évszázadból, ezek között megtalálhatók az állampolgársági és személyazonosításra használt iratok, az anyakönyvezéssel, az oktatással, a munkavégzéssel, a közigazgatással kapcsolatos, illetve a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok is. Ezek mellett többek között hat konzul és 25 jelenlegi és volt munkatárs vallomása van a kötetben, mellettük pedig nyolc tanulmány is a honosítási folyamatról.
Tőkés László, az EMNT elnöke úgy fogalmazott, felbecsülhetetlen értéke van a könyvben fellelhető dokumentumoknak, illetve gratulációját fejezte ki a kiadványt megalkotóknak.
– mondta.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke
Fotó: Veres Nándor
Szintén elismerését fejezte ki a kötetért Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa, aki az elmúlt évtizedben a nemzet egyesítésében elért eredményeket méltatta. „Mondhatni mínuszról indultunk tíz éve, mára viszont óriási eredményeket sikerül elérni. Köszönet ezért a Demokrácia-központoknak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségének, ugyanakkor minden kollégának a főkonzulátusok részéről, és mindenkinek, aki felvette a magyar állampolgárságot. 2010 előtt a mostani állapot utópiának tűnt, mégis sikerült elérni.
– fejtette ki az államtitkár.
Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa online csatlakozott a bemutatóhoz
Fotó: Veres Nándor
A honosítási folyamat egy tudatosan épített nemzetpolitika egyik állomása – mondta a sajtóeseményen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja. Hozzátette,
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta a kiadványt
Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának egyik szervező eleme az, hogy a külhoni magyarságot úgy kell támogatni, hogy a szülőföldjén tudjon érvényesülni. A kedvezményes honosítási lehetőség is ezt segíti elő. Jelenleg már több mint egy millió százezer új magyar állampolgár tette le az esküt a folyamat kezdete óta” – zárta a főkonzul.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Szeptember 28-ára halasztotta szerdán a bukaresti ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Újraindítja a TBC elleni BCG-vakcina beszerzését az egészségügyi minisztérium, miután az előző közbeszerzést érvénytelenítették. A meglévő készleteket addig átcsoportosítják, a kimaradt gyermekek oltását pedig pótolják.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a képviselők és szenátorok számának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
A házkutatás során könyvelési iratokat, adattároló eszközöket, valamint egyéb, bizonyítékként szolgálható iratokat foglaltak le, továbbá egy személyt is őrizetbe vettek.
Az USR képviselője, Emanuel Ungureanu szerdán bejelentette, hogy feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen (DNA), és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) is beadvánnyal fordult a Bukarest-Míkonosz közötti „luxusrepülőút” ügyében.
szóljon hozzá!