
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal mutatták be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet Csíkszeredában, az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.
2021. április 21., 13:362021. április 21., 13:36
2021. április 21., 14:302021. április 21., 14:30
2010. május 26-án, az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét, és a Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be szerdán.
„Nem a magamutogatás volt a célunk ezzel a kötettel, hanem egy olyan hiánypótló folyamat bemutatása, amely az elmúlt évtizedben meghatározta a Demokrácia-központok irodahálózatban dolgozók életét, illetve a kötetben fellelhető iratkülönlegességek értékmentése” – fogalmazott a sajtóeseményen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, kiemelve a főkonzulátus és a központok közötti gyümölcsöző együttműködést a honosítási folyamatban, amely a könyv megszületéséhez is nagyban hozzájárult.
Elmondta, a kiadvány 214 régi magyar iratot tartalmaz az elmúlt évszázadból, ezek között megtalálhatók az állampolgársági és személyazonosításra használt iratok, az anyakönyvezéssel, az oktatással, a munkavégzéssel, a közigazgatással kapcsolatos, illetve a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok is. Ezek mellett többek között hat konzul és 25 jelenlegi és volt munkatárs vallomása van a kötetben, mellettük pedig nyolc tanulmány is a honosítási folyamatról.
Tőkés László, az EMNT elnöke úgy fogalmazott, felbecsülhetetlen értéke van a könyvben fellelhető dokumentumoknak, illetve gratulációját fejezte ki a kiadványt megalkotóknak.
– mondta.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke
Fotó: Veres Nándor
Szintén elismerését fejezte ki a kötetért Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa, aki az elmúlt évtizedben a nemzet egyesítésében elért eredményeket méltatta. „Mondhatni mínuszról indultunk tíz éve, mára viszont óriási eredményeket sikerül elérni. Köszönet ezért a Demokrácia-központoknak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségének, ugyanakkor minden kollégának a főkonzulátusok részéről, és mindenkinek, aki felvette a magyar állampolgárságot. 2010 előtt a mostani állapot utópiának tűnt, mégis sikerült elérni.
– fejtette ki az államtitkár.
Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa online csatlakozott a bemutatóhoz
Fotó: Veres Nándor
A honosítási folyamat egy tudatosan épített nemzetpolitika egyik állomása – mondta a sajtóeseményen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja. Hozzátette,
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta a kiadványt
Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának egyik szervező eleme az, hogy a külhoni magyarságot úgy kell támogatni, hogy a szülőföldjén tudjon érvényesülni. A kedvezményes honosítási lehetőség is ezt segíti elő. Jelenleg már több mint egy millió százezer új magyar állampolgár tette le az esküt a folyamat kezdete óta” – zárta a főkonzul.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!