
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal mutatták be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet Csíkszeredában, az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.
2021. április 21., 13:362021. április 21., 13:36
2021. április 21., 14:302021. április 21., 14:30
2010. május 26-án, az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét, és a Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be szerdán.
„Nem a magamutogatás volt a célunk ezzel a kötettel, hanem egy olyan hiánypótló folyamat bemutatása, amely az elmúlt évtizedben meghatározta a Demokrácia-központok irodahálózatban dolgozók életét, illetve a kötetben fellelhető iratkülönlegességek értékmentése” – fogalmazott a sajtóeseményen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, kiemelve a főkonzulátus és a központok közötti gyümölcsöző együttműködést a honosítási folyamatban, amely a könyv megszületéséhez is nagyban hozzájárult.
Elmondta, a kiadvány 214 régi magyar iratot tartalmaz az elmúlt évszázadból, ezek között megtalálhatók az állampolgársági és személyazonosításra használt iratok, az anyakönyvezéssel, az oktatással, a munkavégzéssel, a közigazgatással kapcsolatos, illetve a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok is. Ezek mellett többek között hat konzul és 25 jelenlegi és volt munkatárs vallomása van a kötetben, mellettük pedig nyolc tanulmány is a honosítási folyamatról.
Tőkés László, az EMNT elnöke úgy fogalmazott, felbecsülhetetlen értéke van a könyvben fellelhető dokumentumoknak, illetve gratulációját fejezte ki a kiadványt megalkotóknak.
– mondta.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke
Fotó: Veres Nándor
Szintén elismerését fejezte ki a kötetért Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa, aki az elmúlt évtizedben a nemzet egyesítésében elért eredményeket méltatta. „Mondhatni mínuszról indultunk tíz éve, mára viszont óriási eredményeket sikerül elérni. Köszönet ezért a Demokrácia-központoknak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségének, ugyanakkor minden kollégának a főkonzulátusok részéről, és mindenkinek, aki felvette a magyar állampolgárságot. 2010 előtt a mostani állapot utópiának tűnt, mégis sikerült elérni.
– fejtette ki az államtitkár.
Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa online csatlakozott a bemutatóhoz
Fotó: Veres Nándor
A honosítási folyamat egy tudatosan épített nemzetpolitika egyik állomása – mondta a sajtóeseményen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja. Hozzátette,
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta a kiadványt
Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának egyik szervező eleme az, hogy a külhoni magyarságot úgy kell támogatni, hogy a szülőföldjén tudjon érvényesülni. A kedvezményes honosítási lehetőség is ezt segíti elő. Jelenleg már több mint egy millió százezer új magyar állampolgár tette le az esküt a folyamat kezdete óta” – zárta a főkonzul.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
szóljon hozzá!