
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal mutatták be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet Csíkszeredában, az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.
2021. április 21., 13:362021. április 21., 13:36
2021. április 21., 14:302021. április 21., 14:30
2010. május 26-án, az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét, és a Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be szerdán.
„Nem a magamutogatás volt a célunk ezzel a kötettel, hanem egy olyan hiánypótló folyamat bemutatása, amely az elmúlt évtizedben meghatározta a Demokrácia-központok irodahálózatban dolgozók életét, illetve a kötetben fellelhető iratkülönlegességek értékmentése” – fogalmazott a sajtóeseményen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, kiemelve a főkonzulátus és a központok közötti gyümölcsöző együttműködést a honosítási folyamatban, amely a könyv megszületéséhez is nagyban hozzájárult.
Elmondta, a kiadvány 214 régi magyar iratot tartalmaz az elmúlt évszázadból, ezek között megtalálhatók az állampolgársági és személyazonosításra használt iratok, az anyakönyvezéssel, az oktatással, a munkavégzéssel, a közigazgatással kapcsolatos, illetve a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok is. Ezek mellett többek között hat konzul és 25 jelenlegi és volt munkatárs vallomása van a kötetben, mellettük pedig nyolc tanulmány is a honosítási folyamatról.
Tőkés László, az EMNT elnöke úgy fogalmazott, felbecsülhetetlen értéke van a könyvben fellelhető dokumentumoknak, illetve gratulációját fejezte ki a kiadványt megalkotóknak.
– mondta.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke
Fotó: Veres Nándor
Szintén elismerését fejezte ki a kötetért Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa, aki az elmúlt évtizedben a nemzet egyesítésében elért eredményeket méltatta. „Mondhatni mínuszról indultunk tíz éve, mára viszont óriási eredményeket sikerül elérni. Köszönet ezért a Demokrácia-központoknak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségének, ugyanakkor minden kollégának a főkonzulátusok részéről, és mindenkinek, aki felvette a magyar állampolgárságot. 2010 előtt a mostani állapot utópiának tűnt, mégis sikerült elérni.
– fejtette ki az államtitkár.
Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa online csatlakozott a bemutatóhoz
Fotó: Veres Nándor
A honosítási folyamat egy tudatosan épített nemzetpolitika egyik állomása – mondta a sajtóeseményen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja. Hozzátette,
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta a kiadványt
Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának egyik szervező eleme az, hogy a külhoni magyarságot úgy kell támogatni, hogy a szülőföldjén tudjon érvényesülni. A kedvezményes honosítási lehetőség is ezt segíti elő. Jelenleg már több mint egy millió százezer új magyar állampolgár tette le az esküt a folyamat kezdete óta” – zárta a főkonzul.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!