
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal mutatták be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet Csíkszeredában, az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban résztvevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás a kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is.
2021. április 21., 13:362021. április 21., 13:36
2021. április 21., 14:302021. április 21., 14:30
2010. május 26-án, az újonnan összeült Magyar Országgyűlés egyik első döntéseként fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt 10 évét, és a Demokrácia-központok irodahálózat szerepét hivatott bemutatni a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be szerdán.
„Nem a magamutogatás volt a célunk ezzel a kötettel, hanem egy olyan hiánypótló folyamat bemutatása, amely az elmúlt évtizedben meghatározta a Demokrácia-központok irodahálózatban dolgozók életét, illetve a kötetben fellelhető iratkülönlegességek értékmentése” – fogalmazott a sajtóeseményen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, kiemelve a főkonzulátus és a központok közötti gyümölcsöző együttműködést a honosítási folyamatban, amely a könyv megszületéséhez is nagyban hozzájárult.
Elmondta, a kiadvány 214 régi magyar iratot tartalmaz az elmúlt évszázadból, ezek között megtalálhatók az állampolgársági és személyazonosításra használt iratok, az anyakönyvezéssel, az oktatással, a munkavégzéssel, a közigazgatással kapcsolatos, illetve a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok is. Ezek mellett többek között hat konzul és 25 jelenlegi és volt munkatárs vallomása van a kötetben, mellettük pedig nyolc tanulmány is a honosítási folyamatról.
Tőkés László, az EMNT elnöke úgy fogalmazott, felbecsülhetetlen értéke van a könyvben fellelhető dokumentumoknak, illetve gratulációját fejezte ki a kiadványt megalkotóknak.
– mondta.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke
Fotó: Veres Nándor
Szintén elismerését fejezte ki a kötetért Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa, aki az elmúlt évtizedben a nemzet egyesítésében elért eredményeket méltatta. „Mondhatni mínuszról indultunk tíz éve, mára viszont óriási eredményeket sikerül elérni. Köszönet ezért a Demokrácia-központoknak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségének, ugyanakkor minden kollégának a főkonzulátusok részéről, és mindenkinek, aki felvette a magyar állampolgárságot. 2010 előtt a mostani állapot utópiának tűnt, mégis sikerült elérni.
– fejtette ki az államtitkár.
Wetzel Tamás, Magyarország Miniszterelnökségének állampolgársági eljárásokért felelős miniszteri biztosa online csatlakozott a bemutatóhoz
Fotó: Veres Nándor
A honosítási folyamat egy tudatosan épített nemzetpolitika egyik állomása – mondta a sajtóeseményen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja. Hozzátette,
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta a kiadványt
Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának egyik szervező eleme az, hogy a külhoni magyarságot úgy kell támogatni, hogy a szülőföldjén tudjon érvényesülni. A kedvezményes honosítási lehetőség is ezt segíti elő. Jelenleg már több mint egy millió százezer új magyar állampolgár tette le az esküt a folyamat kezdete óta” – zárta a főkonzul.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!