Egy év kihagyás után ismét visszatér a fesztiválpalettára a Segesvári Középkori Fesztivál. Archív
Miután „drága baromságnak” is nevezték Maros megye és Románia egyik legnépszerűbb rendezvényét, a segesvári önkormányzat tagjai úgy döntöttek, mégis támogatják a nemzetközi elismertségnek örvendő Középkori Fesztivál idei megszervezését.
2017. május 07., 18:262017. május 07., 18:26
Rendkívüli tanácsülést kellett összehívni múlt héten Segesváron, a soros ülésen ugyanis a képviselők nem tudtak megegyezni a huszonnegyedik alkalommal tervezett rendezvény szervezési kérdéseiről.
A háromnapos esemény hiánya igen érzékenyen érintette a térség árusait és vendéglátósait, szállásadóit, a bevételkiesés megmutatkozott Maros megyei turisztikai látogatottságában és az itt töltött éjszakák számában is, 2015-ben ugyanis megközelítőleg 20 ezren érkeztek a Nagy-Küküllő menti városba.
A rendezvény legfőbb ellenzői a Segesvárért Független Szövetség (Uniunea Independentă pentru Sighișoara) frakciójának tagjai voltak, akik az április 27-ei soros ülésen minden olyan elképzelés ellen kifogást emeltek, amely – az eredeti elképzelésnek és a jóváhagyott éves kulturális eseménynaptárnak megfelelően – a július 28-30. közötti időszakra vonatkozott, egyikük
amelynek a megszervezésére vonatkozó határozattervezetet elvetette a testület (a 19 tanácsos közül 18-an voltak jelen, a PSD, a PNL és az RMDSZ 12 képviselője mellette voksolt, az UIPS 6 tanácsosa tartózkodott).
A kifogások sorában szerepelt a fesztivál idei központi témája, története – a korábbi évekhez hasonlóan idén is egy „mesét” választottak, történetesen A titkos lovag rejtélye címszó alatt –, az egyik helyszín – az aszfalt nélküli Sigma tér, amely jó időben poros, esőben pedig pocsolyás sártenger –, a közvilágítás, a népszerűsítés, a fellépők névsora, a belépődíj-kötelezettség és a bevételeloszlás, a döntések átláthatósága, illetve a költségvetés.
Ovidiu Mălăncrăvean polgármester szerint a rendezvény a település leghatékonyabb népszerűsítőjének minősült az elmúlt évek során, Segesvár pedig ezáltal országos érdekeltségű kulturális központtá vált, és 2011-ben csatlakozhatott a Történelmi Események és Játékok Európai Szövetségéhez.
A május 4-ei rendkívüli tanácsülésen is a 19-ből 18 képviselő volt jelen, ezúttal egy UIPS-s hiányzott. A tematika nevét A lovag rejtélyére változtatták, a részletes költségvetés hiányát ismét szóvá tették az UIPS-sek,
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!