Egy betegeskedő gyermek a román egészségügyi rendszer EU-s viszonylatban

az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által múlt hónapban közösen kiadott jelentés alapján, amely Romániai egészségügyi profilját vizsgálja.

A jelentés ugyan pozitívumokról is beszámol, mint például arról, hogy a Covid-világjárvány óta megnőtt a várható élettartam Romániában – a 2021-es 72,8 évről 2024-re 76,6 évre –, ám ha megnézzük az összképet, akkor kiderül, hogy ez több mint öt évvel az uniós átlag (81,7 év) alatt van. Így, kizárólag a romániai állapotokra fokuszálva felfedezhetők ugyan előrelépések is az egészségügy helyzetét illetően, ám ez a pozitív előjel gyakran megváltozik, ha az EU-s összképhez viszonyítjuk a romániai helyzetet.

Ilyen például az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke, ami Romániában a legalacsonyabb: 2023-ban az egészségügyi kiadások fejenként 1800 eurót tettek ki, ami kevesebb volt a 3832 eurós uniós átlag felénél. Ez a GDP 5,8 százalékát tette ki Romániában, szemben a 10 százalékos uniós átlaggal.

A romániai költéseknek a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre fordított részaránya az egészségügyi kiadások 28%-át tette ki 2023-ban, ami viszont az egyik legmagasabb arány volt az EU-ban. A prevencióra, megelőző ellátásra és a hosszú távú ápolásra fordított egészségügyi kiadások a teljes költésnek viszonylag kis részét tették ki 2023-ban, mindkettő jóval az uniós átlag alatt volt – állapítja meg a jelentés.

Ezek olyan haláleseteket jelentenek, amelyek időben történő és hatékony egészségügyi ellátással elkerülhetők lennének. Ez 215 halálesetet jelent 100 000 lakosra vetítve, ami majdnem a két és félszerese volt az EU-s átlagnak (90 eset). Ugyanabban az évben a megelőzhető okokból történő elhalálozások aránya a harmadik legmagasabb volt Romániában az EU-tagországok között. Ez 304 halálesetet jelentett 100 000 lakosra vetítve – az EU-s átlag 168 volt akkor.

A várható élettartam 76,6 év volt 2024-ben Romániában, ennél csak egy EU-tagországban, Bulgáriában voltak rosszabbak a kilátások (75,9 év). Az EU-s átlag 81,7 év volt, az élen álló országokban – Olaszországban, Svédországban és Spanyolországban – pedig 84,1-84 év. Az előbbivel összefüggő adat, hogy

Azaz 2022-ben a 65 éves román nők várhatóan további 18 évig, míg a férfiak további 14 évig éltek. Ezen évekből azonban mind a férfiak, mind a nők nagyjából négy évet tölthettek el teljes egészségben a statisztikai számítások szerint, ami kevesebb, mint az EU-s átlag fele.

2010-ben még jócskán az EU-s átlag fölött volt a számuk, 2017-ben érte el az uniós átlagot, ám a csökkenés hasonló dinamikával folytatódott, így már ez a szám is az EU-s átlag alatt van.
Még meredekebben

derül ki a jelentés egy másik grafikonjából, ami egy egyre meredekebben lefelé ívelő trendet mutat 2020 óta, miközben arra is rávilágít, hogy a HPV és influenza elleni átoltottságot tekintve is jóval az EU-s átlag van Románia.

Tar Gyöngyi: az egészségnevelés a változás kulcsa

A prevenció fontossága ugyan szerepel az egészségügyi stratégiában, ám pénz nemigen van ilyen programokra, ugyanakkor

– véli Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. A megyei tisztifőorvos elmondta, a jelentésben megjelenő adatok bonyolult, súlyozással és standardizálással végzett számítások eredményei, és ilyen számítások nem készülnek a különböző régiókra, így a szűkebb térségre vonatkozóan sem, így e tekintetben is az országos adatokra kell hagyatkozni.
A hiányosságokat illetően elmondta,

támogatóktól kell „kunyeráljának” folyton díjakra, vagy hogy tudjanak egy ilyen célú pályázatot, versenyt szervezni. A gyerekeket valamivel motiválni kell, és erre az ingyengolyóstollak már nem alkalmasak – mondta.

Az orvosi egyetemek, az asszisztensképzők tananyagában is elenyésző, miközben már kisiskoláskórtól vagy óvodáskórtól el kellene kezdődjön az egészségnevelés. De nincs ilyen tantárgy. Évek óta küzdünk azért, hogy bekerüljön, de mindig azzal hárítják el, hogy zsúfolt a tananyag. És akkor szilárdságtant és latint tanulnak, ami nem azt mondom, hogy nem fontos, de az életkilátásokat nem befolyásolják annyira, mint az egészségnevelés” – fogalmazott Tar Gyöngyi, azt is hangsúlyozva, hogy

Ezt megtapasztaltuk a Covid idején, és a közösségi médiában a kontrollálatlan információáramlás elterjedésével. Igenis ez felerősödött itt is, de nincs, ami szembe menjen vele” – hangsúlyozta a megyei tisztifőorvos az egészségnevelés hiányával kapcsolatban. Szerinte e téren reformokra lenne szükség, és azokat az alapoknál kellene elkezdeni.