
Illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az elmúlt öt év alatt Maros az első öt olyan megye közé jutott, ahol a legtöbb súlyos – emberéleteket is követelő – közúti baleset történt. A KRESZ be nem tartása, az ittas vezetés vezet a baleseti okok között, de nem hanyagolhatók el a gyalogosok szabálytalankodásai által okozott balesetek sem.
2017. augusztus 20., 17:192017. augusztus 20., 17:19
2017. augusztus 20., 17:232017. augusztus 20., 17:23
Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) időről időre megelőzést célzó ellenőrző akciókat szervez, amelyekkel elsősorban az ittas vezetők és a gyorshajtók kiszűrését, számuk csökkentését szándékozzák elérni. Ezek általában sikerrel is járnak, de az évi nyolc-kilenc ilyen akció úgy tűnik, nem elég nálunk.
Két, a témával kapcsolatos statisztikai jellegű tanulmányt is átvizsgáltunk – egyiket a civil szféra, a másikat a rendőrség készítette –, s mindkettőből az világlik ki, hogy
A közlekedésrendészet hat olyan övezetet jelölt meg országos szinten, ahol a legmagasabb a közúti balesetek száma, illetve az ebből adódó súlyos sérülések és halálesetek előfordulási aránya. Ezek közül egyik a 15-ös országút (Torda – Marosvásárhely – Szászrégen) Maros megyén áthaladó szakaszának 80. és 81. kilométerénél van, Marosszentgyörgy területén.
Itt 18 súlyos baleset történt a tanulmány által elemzett időszakban, amelyekben 10 ember lelte halálát és nyolc sérült meg.
Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 2012-es jelentésében szerepel, hogy az országban történt közúti baleset miatti 2163 elhalálozás (a statisztikákban baleset miatti elhalálozásként tüntetik fel a baleset időpontjától számított 30 napon belüli, abból eredő elhalálozást) közül Maros megyében 80 volt, ami a megyét az ország első öt megyéje közé sorolja ilyen szempontból.
A 2013-as év első hét hónapjában 102 súlyos baleset történt Maros megye területén, ezekben 23 személy hunyt el és 105 sérült meg súlyosan. 2014-ben 139 súlyos baleset történt, 33-an haltak meg, 137 ember sérült súlyosan. 2015-ben Maros megyében összesen 1195 baleset – súlyos és kevésbé súlyos – történt, 62 személy vesztette életét és 1133 sérült meg.
A megyében – a már említett „fekete ponton” kívül – több olyan övezet van, ahol gyakoriak a balesetek, súlyos következményekkel járók, könnyebbek, illetve anyagi károkat okozók egyaránt.
Egyik ilyen az E60-as nemzetközi úton levő Marosludas környéki Bogáti hegy. Itt több halálos kimenetelű baleset történt. A másik ilyen útszakasz szintén az E60-as nemzetközi úton – de az ellenkező irányban – Szásznádas–Cikmántor környékén és Szászkézd térségében van. Az előbbinél található a halálkanyarnak is nevezett szerpentinrész, ahol már sokan vesztették életüket.
A kamionsofőrök nem veszik figyelembe az éles kanyart, átsodródnak a menetirányukkal ellentétes sávba, utána vagy borulnak, vagy ütköznek. Az itteni balesetek másik oka a személygépkocsik esetében a kanyargós úthoz nem igazított sebesség.
Szintén veszélyes övezetnek tartják a 15-ös országút Szászrégentől Maroshévízig tartó szakaszát. Itt a Ratosnya, Palotailva, Gödemesterháza települések övezetében gyakoriak a súlyos balesetek.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!