Lesz közbiztonság – testületileg mindenképp

A Közbiztonságért Testület megalakulására vonatkozó határozattervezetet tavaly december 21-én iktatta, 28-án pedig kifüggesztette a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal. A törvény értelmében a szakvéleményezés és a kifüggesztéstől számított 30 nap lejártával kerülhetett napirendre a tervezet – mondta el felvezetőjében Bunta Levente polgármester. A rendkívüli tanácskozás elnökéül választott Molnár Miklós hozzáfűzte: a tervezet megszavazása már tavaly novembertől várat magára. „A kényszer nagy úr” – hivatkozott a polgáriak tanácsosa a múlt pénteki ülésen elhangzott elmarasztaló véleményezésre, majd a „Milyen kevesen voltunk és milyen sokan maradtunk” (Garibaldi – szerk. megj.) feliratú pólót nyújtotta át Jakab Áron Csaba RMDSZ-es tanácsosnak. Molnár a továbbiakban a testület megalakításának mozzanatait vázolta, elmondva: a kezdeményezés ötlete tavaly nyáron született meg, a testület alakuló ülése pedig november végén volt. „A november 25-ei verekedés keltette közbeszéd jó példája annak, hogy Udvarhelyen is szükség van egy ilyen testületre, hisz az események után a helyi rendőrség is hatékonyabban végezte munkáját” – magyarázta az MPP-s tanácsos.

A polgármester örvendetesnek tartotta, hogy az MPP-frakció változtatott álláspontján, és elismeri a városban felszerelt térfigyelő kamerák hasznosságát, majd hozzáfűzte: jó néven veszi, hogy a testület politikamentes kíván maradni, viszont neheztel Molnár Miklósra, amiért egy interjúban a polgáriak projektjének nevezte azt. A kialakulóban lévő vitát Jakab Attila Zöld párti tanácsos csillapította, mondván, személyeskedés helyett a megoldandó problémára kellene koncentrálniuk a városatyáknak.

A tanácskozáson több kifogás is felmerült a testület „szellős és általános”, „átgondolatlan frázisokat” tartalmazó alapszabályzatával kapcsolatosan. Benedek Árpád Csaba egy fogadóiroda vagy fogadóórák kijelölését javasolta, valamint hogy a szervezet együttműködjön a helyi rendőrséggel, és havonta beszámoljon tevékenységéről a tanácsnak. „Nem tudok feketén-fehéren gondolkodni, és nem is hiszem, hogy helyes. Egyáltalán elfogadhatunk-e egy olyan határozattervezetet, melyben benne van, hogy létrejötte után a bizottság módosíthatja a benne foglaltakat” – tette hozzá az RMSZ-es tanácsos.

Jakab Attila, a Közbiztonságért Testület egyik alapító tagja kifejtette, hogy az eddig összeállított alapszabályzat és működési terv csupán egy keret, a továbbiakban a testület feladata lesz azok kidolgozása. „Már számos konkrét terv körvonalazódott, többek közt levélben fordulnánk a belügyminisztériumhoz a helyi rendőrség belső kivizsgálását kérvén, továbbá a közjegyzők együttműködésére, segítségére is számítunk a jogtalanul átíratott lakások ügyében. Mindezek mellett fogadóirodája is lenne a szervezetnek, ahol jogi segítséget nyújtanánk, de tájékoztató kampányt is tervezünk” – vázolta Jakab.

Bunta Levente a működési keret további bővítését javasolta, szerinte a közvilágítás és a rendőrséggel való közös járőrözés is a testület hatáskörébe tartozhat. „Szükség esetén a jelen körülmények közt működő rendőrség tevékenységét lehetőségei szerint a helyi tanács is támogatná, például üzemanyaggal” – magyarázta a városvezető. Bunta a továbbiakban kérte, alapító tagként vegyék be a Közbiztonságért Testületbe. A kérés kapcsán Molnár Miklós elmondta: a felvételhez írásbeli kérés, valamint két alapító tag ajánlása szükséges.

Az ülésen jelen lévő Nagy Pál, a Közbiztonságért Testület ötletgazdája felhívta a figyelmet: minden segíteni akaró tanácsost köztisztviselői funkciójában vagy magánszemélyként is szívesen fogadnak a szervezetbe, a polgármestert is beleértve. „Pénteken lehet majd vitatkozni a költségvetésen, most szavazzák meg a tervezetet, hogy tudjunk haladni a munkával” – tette hozzá Nagy.

„A meglévő kerethez a tanácsnak hozzányúlni elvi kérdés, hisz így csorbítanánk a munka közösségi jellegét” – fejtette ki Szász Jenő. A hozzászólást követően a testület kisebb módosításokkal egyöntetűen elfogadta a határozattervezetet.