
Fotó: Csibi Márti
Pereskedések, félrevezetések, bürokratikus harcok, jogi útvesztők, másrészt ízig-vérig hatoló ellenkezés – jó fél évtizedes történelme van már a gyergyóditrói szienitbánya megnyitási tervének. A község önkormányzata és a közbirtokosság egyöntetűen elutasítja a bányanyitást, ám folyamatosan harcolniuk kell – hol az olasz befektető, hol pedig kisebb helyi ellenzéki csoportosulásokkal.
2010. május 14., 23:462010. május 14., 23:46
2010. május 15., 11:542010. május 15., 11:54
Fotó: Csibi Márti
Aláírásgyűjtés szervezésén gondolkodik egy húszas csoport Gyergyóditróban – a társaság a község jegyzőjétől kért formanyomtatványt, hogy a szienitbánya megnyitását véleményezve adatokat gyűjtsön a lakók álláspontjáról. A polgármester szerint az akció célja egy határozattervezet benyújtása a helyi tanácshoz, ennek azonban feltétele a lakosság öt százalékának a támogatása, amint azt a 215-ös önkormányzati törvény is megfogalmazza.
Fotó: Csibi Márti
Az egyik ötletgazda Kovács Zoltán, aki ugyan elismeri, hogy tervükben van az aláírásgyűjtés, ennek viszont kimondottan kísérleti jellege lenne, mivel meggyőződésük, hogy a falu lakossága, akiket igazán érint a dolog, nem volt megfelelőképpen tájékoztatva a körülményekről, a fejlődési lehetőségekről, esetleg a környezetvédelmi kérdésekről. Kovács csapata ugyanakkor szívesen követné a remetei példát, amikor száz lakos ellátogatott Miskolc mellé, megtekinteni egy hasonló szeméttárolót, mint amilyent oda is terveznek – a ditróiaknak ehhez hasonlóan Bulgáriába kellene ellátogatniuk a szienit bányához, fogalmazta meg igényét Kovács.
Fotó: Csibi Márti
Az olasz érdekeltségű Ditrău Mining Corporation Kft. már évek óta rávetette szemét a gyergyóditrói szienitre, és annak ellenére sem állt el az Újhavas-hegyre tervezett bányanyitástól, hogy a helyi közösség referendumon mondott nemet rá. A hatástanulmány minden egyes pontjára sikerült megfelelő választ adniuk a kitermelés környezetkímélő módját illetően, így a törvények értelmében megkaphatják az engedélyeket. A döntés azonban a gyergyóditrói önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa kezében van, és mindkettőnek feltett szándéka, hogy megakadályozzák a bányanyitást.
Fotó: Csibi Márti
Az ellenzők mellett kardoskodó közbirtokosság elsősorban azt nehezményezi, hogy az olasz cég képviselője nem tartotta be eddigi ígéreteit sem, ugyanakkor kifogásolják a beígért 26 munkahelyet, ami nevetséges egy 5000 fős községnek, hogy rengeteg nyersanyagot visz el, és az itteni nyeresége nulla, ezzel szemben az itt maradó kár maximális, vélekednek a bánya ellenzői. Az önkormányzatnál döntés született: bánya helyett a tavakra, campingre, turizmusra szavaznak és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a poros, zajos, kopár bányavidék létesítését. Arra az esetre, ha minden kötél szakad, jól kitervelt B verzió is készenlétben van, hogy Ditró a lehető legjobban profitálhasson a befektetésből.
Fotó: Csibi Márti
Mint ismeretes, geológiai mérések bizonyítják, hogy az Újhavas gyomrában 27 és fél millió tonna szienit van, melyből 18 és fél tonna kitermelhető. Ráadásul, a Ditró melletti tartalék tisztaságában és koncentráltságában vetekszik a norvégiai ásvánnyal.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
Munkabalesetben vesztette életét egy férfi csütörtökön, aki egy sepsiszentgyörgyi oktatási intézmény felújítási munkálatában vett részt.
Őrizetbe vettek a hatóságok egy 41 éves férfit szerdán Marosvásárhelyen, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert csempészett az országba, melyet itt akart értékesíteni.