
Fotó: Csibi Márti
Pereskedések, félrevezetések, bürokratikus harcok, jogi útvesztők, másrészt ízig-vérig hatoló ellenkezés – jó fél évtizedes történelme van már a gyergyóditrói szienitbánya megnyitási tervének. A község önkormányzata és a közbirtokosság egyöntetűen elutasítja a bányanyitást, ám folyamatosan harcolniuk kell – hol az olasz befektető, hol pedig kisebb helyi ellenzéki csoportosulásokkal.
2010. május 14., 23:462010. május 14., 23:46
2010. május 15., 11:542010. május 15., 11:54
Fotó: Csibi Márti
Aláírásgyűjtés szervezésén gondolkodik egy húszas csoport Gyergyóditróban – a társaság a község jegyzőjétől kért formanyomtatványt, hogy a szienitbánya megnyitását véleményezve adatokat gyűjtsön a lakók álláspontjáról. A polgármester szerint az akció célja egy határozattervezet benyújtása a helyi tanácshoz, ennek azonban feltétele a lakosság öt százalékának a támogatása, amint azt a 215-ös önkormányzati törvény is megfogalmazza.
Fotó: Csibi Márti
Az egyik ötletgazda Kovács Zoltán, aki ugyan elismeri, hogy tervükben van az aláírásgyűjtés, ennek viszont kimondottan kísérleti jellege lenne, mivel meggyőződésük, hogy a falu lakossága, akiket igazán érint a dolog, nem volt megfelelőképpen tájékoztatva a körülményekről, a fejlődési lehetőségekről, esetleg a környezetvédelmi kérdésekről. Kovács csapata ugyanakkor szívesen követné a remetei példát, amikor száz lakos ellátogatott Miskolc mellé, megtekinteni egy hasonló szeméttárolót, mint amilyent oda is terveznek – a ditróiaknak ehhez hasonlóan Bulgáriába kellene ellátogatniuk a szienit bányához, fogalmazta meg igényét Kovács.
Fotó: Csibi Márti
Az olasz érdekeltségű Ditrău Mining Corporation Kft. már évek óta rávetette szemét a gyergyóditrói szienitre, és annak ellenére sem állt el az Újhavas-hegyre tervezett bányanyitástól, hogy a helyi közösség referendumon mondott nemet rá. A hatástanulmány minden egyes pontjára sikerült megfelelő választ adniuk a kitermelés környezetkímélő módját illetően, így a törvények értelmében megkaphatják az engedélyeket. A döntés azonban a gyergyóditrói önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa kezében van, és mindkettőnek feltett szándéka, hogy megakadályozzák a bányanyitást.
Fotó: Csibi Márti
Az ellenzők mellett kardoskodó közbirtokosság elsősorban azt nehezményezi, hogy az olasz cég képviselője nem tartotta be eddigi ígéreteit sem, ugyanakkor kifogásolják a beígért 26 munkahelyet, ami nevetséges egy 5000 fős községnek, hogy rengeteg nyersanyagot visz el, és az itteni nyeresége nulla, ezzel szemben az itt maradó kár maximális, vélekednek a bánya ellenzői. Az önkormányzatnál döntés született: bánya helyett a tavakra, campingre, turizmusra szavaznak és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a poros, zajos, kopár bányavidék létesítését. Arra az esetre, ha minden kötél szakad, jól kitervelt B verzió is készenlétben van, hogy Ditró a lehető legjobban profitálhasson a befektetésből.
Fotó: Csibi Márti
Mint ismeretes, geológiai mérések bizonyítják, hogy az Újhavas gyomrában 27 és fél millió tonna szienit van, melyből 18 és fél tonna kitermelhető. Ráadásul, a Ditró melletti tartalék tisztaságában és koncentráltságában vetekszik a norvégiai ásvánnyal.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy akkor sem adja vissza a kormányalakítási megbízást, ha az egyeztetések során nem sikerül megszereznie a kormánya beiktatásához szükséges parlamenti többséget.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.