
Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Ne a magyar kormány támogatásait firtassák a Kovászna megyei román civil szervezetek, inkább szerezzenek finanszírozást a román kormánytól – fogalmazta meg egy szerdai sajtótájékoztatón a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tamás Sándor arra reagált, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma közleményben kérte számon a megyei önkormányzatot, amiért idén nem támogatja pályázati rendszerben a civil szervezeteket.
2018. március 28., 18:532018. március 28., 18:53
2018. március 28., 18:542018. március 28., 18:54
A panaszosok ezt különösen fájónak találják, ugyanis idén van a centenárium éve. Közleményükben rámutatnak, a forrásmegvonás elsősorban a román szervezeteket érinti, mert a magyar civilek máshonnan is kapnak támogatást.
beleértve a centenáriumi rendezvényeket. Henning László, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke kifejtette, az idei büdzsé gyakorlatilag az öt évvel ezelőtti szinten van, ám a költségeik, a bérek megnövekedtek, így még a fizetésekre sem elég a pénzük.
– mondta az alelnök. Hozzátette, a centenáriumi rendezvényekre alapot különítettek el, több saját rendezvényt beütemeztek.
„Mi elsősorban Bukaresttől várunk támogatást, ám nem kapunk. A magyar finanszírozás kisegít, ám ezért csak támadnak, feljelentenek. Az orvoslakások építését a román állam kellett volna finanszírozza, ám a magyar kormány tette meg” – szögezte le Tamás Sándor, arra utalva, hogy ezért is feljelentették őket a számvevőszéken, ám a kivizsgálás azt igazolta, hogy törvényesen jártak el.
Antal Árpád polgármester felidézte, amikor a mozi épületét kérték az államtól, a magyarellenes román szervezetek azzal vádolták, hogy üldözik a mozit működtető román üzletembert, ám amikor az épület egy részét az ígéretükhöz híven átadták a román színháznak,
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás