
A felmérésénél figyelembe veszik a települések adottságait. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Magyarországon 2015 óta működő Digitális Jólét Program Erdélybe, azon belül Székelyföldre is kiterjeszti a Digitális Falu Programot, annak első intézkedését, a Településszondát. A Maros, Hargita és Kovászna megyékben induló projekt regionális irodája Marosvásárhelyen működik.
2021. június 10., 10:262021. június 10., 10:26
A regionális iroda vezetője, az erdélyi program koordinátora, Bessenyei Sarolta a Székelyhon érdeklődésére elmondta,
Az önkormányzatoknak az új európai uniós finanszírozási időszakban újra kell gondolniuk és tervezniük a településstratégiát, amelyhez a lakossági igények felmérése is hozzátartozik. Ehhez a munkához adja a mintát és módszertant a Településszonda.
„Az önkormányzati alkalmazottaknak, képviselőknek ingyen képzést nyújtunk, azt szeretnénk ugyanis, hogy főként a magyar települések a fejlesztési stratégiájukat olyan módszerek szerint dolgozzák ki, ami már bevált Európai Unió-szinten” – magyarázta a program koordinátora.
Kérdésünkre, hogy mekkora időtartamot szánnak a projektnek, Bessenyei Sarolta elmondta,
„A lakosságot, a civil szervezeteket, az egyházakat, a vállalkozókat kérdezzük, vagyis valamennyi társadalmi réteg igényeit felmérjük” – fűzte hozzá, majd azt is elmondta, hogy a magyarországi szakértőkkel közösen dolgozzák ki a lépéseket, fogalmazzák meg a kérdéseket egy-egy település adottságait figyelembe véve.
E rendszeren belül a környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható helyi tömegközlekedést, az egészségügyet és szociális ellátást, a hulladékgazdálkodást, az energiatermelést vagy a helyi erőforrásokra és hagyományokra épülő szolgáltatások szervezését vizsgálják.
A részvételi kutatás eredménye egy műszaki tartalommal ellátott cselekvési terv az önkormányzati és kormányzati döntéshozók számára, amely a konkrét helyi igényeket, a trendeket és a megoldásra váró problémákat is tartalmazza.
A program a vidéki térségekben élők és a falvakban letelepedni szándékozók számára kívánja vonzóvá tenni a kistérségeket.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek lesznek azok a települések, ahol a Településszondát megvalósítják, Besenyei Sarolta elmondta, ez az adott település önkormányzatának hozzáállásától függ. Ahol nyitottan fogadják a kezdeményezést és nem elégednek meg azzal, hogy lemásoljanak egy már létező stratégiai mintát, ott megvalósul a program.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
szóljon hozzá!