Dicséretes az udvarhelyiek jósága!

Senki nem maradt közömbös, aki hallotta a hívást. Már az ünnepélyes megnyitón is szép számmal álltuk körbe a piros és fehér mécseseket. Fiatal családok kisgyermekekkel, nagyszülők unokákkal, idősebb házaspárok, kisközösségek tagjai gyülekeztek. Később pedig cserélődtek a fénygyújtogatók, de mindig annyian voltunk, hogy a csillag alakura gyarapodó fénycsóvákat körbeérte a szeretetközösség.

„Nem gondolom, hogy a kiszolgáltatottság megfoszt az emberi méltóságtól. Abban is lehet értéket találni, hogy mások szeretetére szorulok. Az a kincs benne, hogy mások szerethetnek, és ezt elfogadhatom” – mondta áldáskérelmében Göthér Gergely, a Szent Miklós egyházközség segédlelkésze. – A Caritas szolidaritási akciójában jelképesen mi is sorsot vállalunk a nélkülözőkkel, a magukra maradtakkal, akikre csak ritkán nyitnak ajtót. Az irántuk való szeretet tettekre késztet.” Miután megáldotta a gyertyákat, mindannyian együtt mondtuk a Miatyánkot. Találkozások, könnyek, lélekig ható zene és az önzetlen jótett színe, illata emlékezetes. Városunk idén először kapcsolódott az európai kezdeményezéshez – szolidaritásból jeles Udvarhelynek!

A lemenő nap sugarainál Bíró Ildikó önkéntes koordinátor, a rendezvény lelke-mozgatója egy történetet mesélt a szegénységről. Lapunknak pedig elmondta: „Jó csapatmunka volt!” Amint gyarapodtak a fények, felemelő volt látni a Caritas munkatársai, helybéli, valamint máréfalvi önkéntesei arcán az örömet: minden lángocskával több lett a szétosztható adomány.

Sinka Arnold, a székelyudvarhelyi szociális iroda vezetője köszönetet mondott a megtisztelő jelenlétért. A Caritas munkatársai gyakrabban találkoznak a nélkülözőkkel – a jelen alkalom egy lehetőség megállni, elgondolkodni a lét értelméről.

Vormair Szilárd projektmenedzser kifejezte elismerését az egybegyűlteknek: bátran felvállalták, hogy együtt éreznek a rászorulókkal. „Otthagyták a televízió hamis színeit, hogy a valóság színeit láthassák”. Ezt a bátorságot üdvözölte.