Dél-Tirol, a követendő példa

A szimpózium előadói

Az olaszországi Alto-Adige – Südtirol autonóm tartomány útja, az egykori problémás térségtől a mai többnyelvű, sikeres európai régióig című szimpóziumon Christoph Pan, a bozeni Dél-tiroli Népcsoportok Intézet vezetője, Davide Zaffi, a trentói Deutsch–Italienisches Geschichtsinstitut kutatója, valamint Lucio Giudiceandrea újságíró, az olasz rádió-televíziós csatorna (RAI) bozeni közszolgálati rádióadójának munkatársa tartott előadást.

Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszöntötte a dél-tiroli vendégeket

Házigazdaként elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke köszöntötte a dél-tiroli vendégeket és a megjelent nagyszámú magyar, illetve román érdeklődőt. „Az olaszországi Dél-Tirol tartomány az Európában működő autonóm régiók közül a lehető legjobb példa Székelyföld számára mind kulturális sajátosságait, mind földrajzi adottságait, mind gazdasági versenyképességét tekintve. A Székelyföld régió nem valósulhat meg a helyi román nyelvű lakosok megkérdezése, támogatása nélkül. Ápolnunk kell a székelyföldi román közösséggel a jó kapcsolatot, még szorosabb együttműködés szükséges. Bízom  benne, hogy a mai tanácskozás újabb lépés lehet ennek elérésében” – mondta a tanácselnök.

Komlóssy József autonómiaszakértő töltötte be a moderátor szerepét

A szimpózium moderátora Komlóssy József autonómiaszakértő volt, aki kifejtette: „a szimpózium elsődleges célja, hogy Romániában a hallgatóság számára bemutassa a többnyelvű autonóm régió politikai, gazdasági és jogtörténetét. Bemutassa azokat a nemzetközi, bilaterális és helyi jogi folyamatokat, amelyek az évek során hozzájárultak ahhoz, hogy a politikai feszültségekkel súlyosan terhelt térséget Európa mintaszerűen sikeres régiójává tegyék.”

Christoph Pan kisebbségszakértő, a bozeni Dél-tiroli Népcsoportok Intézet vezetője

Dél-Tirol autonóm tartományt az I. világháború után, 1919-ben csatolták Olaszországhoz. Az egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartozó Tirol déli részében túlnyomóan német anyanyelvű közösség élt, a ladin anyanyelvűek aránya 4%, az olaszoké 3% volt. A fasiszta uralom megpróbálta elolaszosítani és elűzni, illetve áttelepíteni a Német Birodalomba az itt élőket. Dél-Tirol először a II. világháború után, 1948-ban vált autonóm régióvá, amely azonban nem nyújtott elegendő védelmet a két kisebbségben élő népcsoport számára. Így Dél-Tirol esete, mely Ausztria és Olaszország között állandó jogvita forrásává vált, 1960-ban az ENSZ közgyűlése elé került. Hosszas tárgyalások után 1971-ben jött létre a második dél-tiroli autonómia, ami ma többszörösen példaértékű Európában – derült ki Cristoph Pan bevezető előadásából.

A szimpózium magyar és román nyelvű szinkrontolmácsolással zajlott

„A magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott vidékből az évek alatt egy gazdag, teljes foglalkoztatással és az olasz átlagot messze meghaladó GDP-vel bíró régió lett. Dél-Tirol évi félmilliárd euróval járul hozzá az olasz állami költségvetéshez” – fejtette ki előadásában Cristoph Pan, aki mint kisebbségszakértő számos európai országban tartott előadást, illetve tanácsadói tevékenységet folytatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben.

Davide Zaffi professzor

A dél-tiroli autonómiát a kormányzat szempontjából Davide Zaffi professzor ismertette a hallgatóságnak. „A II. világháború után, a fasizmus reakciójaként, melynek tanai az egység és központosítás dogmáját a végletekig követték, öt autonóm régiót hoztak létre. Ekkor merült fel a dél-tiroli autonómia ötlete is. Elsőként azonban meg kellett határozni ennek kereteit és az aktuális helyzethez igazítani. Később elfogadták a demokrácia azon alapelvét, hogy az autonómiát az érintett népességgel közösen kell létrehozni. Hosszas tárgyalások után találtak egy megoldást, amely mindkét félnek, az érintett területnek és magának az államnak is elfogadhatónak bizonyult. Ennek következtében Dél-Tirolban a korábbi nagy feszültségek csökkentek, a nemzetközi kapcsolatok javultak, valamint Olaszország e régiójában anyagi jólét alakult ki” – fejtette ki az autonóm régió nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsosa, aki számos tanulmányt írt az európai kisebbségi kérdésekről.

Lucio Giudiceandrea újságíró

Harmadikként Lucio Giudiceandrea újságíró tartotta meg előadását, aki a dél-tiroli olaszok szempontjából vizsgálta az autonómiát, rámutatva arra, hogy a kezdeti elutasítástól hogyan jutottak el Dél-Tirol elfogadásáig.

Beszámolójából kiderült: az olaszok és a kisebbségek viszonya viharos múltra tekint vissza. Giudiceandrea szerint kezdetben az olasz lakosság nem fogadta kitörő örömmel a kétnyelvűség kezdeményezését, hiszen a hivatalos nyelvet beszélő német ajkú lakossággal szemben kevés olasz beszélte a helyi többség anyanyelvét. Az olaszok rettegéssel nézték az autonómiát. A közigazgatásban az arányosság elve működik, a hivatalnokok kötelező módon kell ismerjék mindkét nyelvet. A tulajdonképpeni áttörés a 90-es években vált tetten érhetővé, amikor a dél-tiroli olaszok is megértették, hogy a költségesebb és nehézkesebb többnyelvűség a régió hasznára lesz. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan paradigmaváltás is zajlott: mára mindhárom nemzetiség szívesen sajátítja el a többiek nyelvét. Az iskolai oktatás is ezt bizonyítja: az olasz nyelvű iskolában németet, a német nyelvű iskolában olaszt, a ladin intézményekben pedig németet, vagy olaszt tanulnak. A kétnyelvűség sokkal több előnyt, mint hátrányt hozott – zárta gondolatait Giudiceandrea.