Datki Sándor: minden évben csinálni valamit!
Fotó: Kocsis Károly
Bár Datki Sándor neve nem ismeretlen a háromszéki népi mesterek körében, szeptember vége felé mégis felkaptuk fejünket, amikor arról olvastunk, hogy a felvidéki Nagycétényben egy általa faragott székely kaput avattak fel Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelenlétében. A minap zabolai otthonában kerestük fel, hogy az esemény hátteréről, illetve korábbi munkáiról érdeklődjünk.
2023. október 07., 08:552023. október 07., 08:55
Riportalanyunk ugyan korábban Kézdivásárhelyen élt, most az orbaiszéki Zabolán lakik, de a Károly herceg (azóta király) révén világhírűvé váló erdővidéki Zalánpatakon látta meg a napvilágot jó hetven évvel ezelőtt, és voltaképpen ennek köszönhető a nagycétényi megbízás is. A szülőfalu ugyanis Málnás községhez tartozik, amely testvértelepülési kapcsolatot ápol Alsóörssel, ahová Datki Sándor már régebben készített egy Trianon-emlékművet, így rendszeresen tagja az oda látogató málnási küldöttségeknek. Így ismerkedett meg az alsóörsiekkel ugyancsak „testvér” felvidéki Kalász egyik képviselő-testületi tagjával, aki
Ez a magyar állami támogatással épült nagycétényi óvoda bejáratához került, tulajdonképpen az ottani Csemadok Tiszta Forrás Alapszervezete kezdeményezésére.
Az eredeti megbízás szerint a 4,7×4 méteres kapunak csak az elejét kellett volna kifaragnia, de az óvodások szülei kérésére végül a másik fele is véső alá került.
A nagycétényi székely kapu felavatás előtt...
Fotó: Datki Sándor személyes archívuma
Többnyire itt is háromszéki motívumokat használt, de mivel bevallása szerint „nem szeret sem ismételni, sem másolni”, azért igyekszik mindig valami újat, kizárólag őrá jellemző „ötletet” belevinni a díszítésbe.
a másik oldalára pedig – immáron latin betűkkel – az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának egyik verssorát. Ezek után nem meglepő, hogy maga az együttes is megjelent az szeptemberi avatón, és közösen énekelték el a teljes számot.
… és felavatáskor
Fotó: Datki Sándor személyes archívuma
Datki Sándor nem faragó nemzedék sarja, mondhatni egyfajta kényszermegoldásként ragadott vésőt a kezébe, amikor húsz évvel ezelőtt a kézdivásárhelyi Metal 2-nél megszűnt a munkahelye, és valamiből el kellett tartani a családot. Tulajdonképpen csak alapanyagot váltott, hiszen addig szikraforgácsolóként dolgozott.
A keresztfiával közösen dolgozva, kezdetben tőle leste el az új mesterség fortélyait, közben böngészte a szakirodalmat is, végül önállósodott. Természetesen nemcsak székely, hanem „sima” kapukat is készít, továbbá tornácokat, kerítéseket, és a házat is újrafödi, ha kell.
Ami népművészeti jellegű munkáit illeti, hiszen bennünket elsősorban ez érdekelt, már a Trianon révén kettészakított felvidéki falu, a mai szlovák–ukrán határ két oldalán elhelyezkedő Kisszelmenc és Nagyszelmenc között felállított két fél székely kapu kifaragásában is részt vett.
A kettészakított falu szimbóluma
Fotó: Molnár Gabriella/ma7.sk
Felvidéken ezen kívül több kapuja díszeleg, az egyik II. Rákóczi Ferenc egykori sóhivatala előtt, de Magyarországon is, továbbá kopjafák, emlékművek. A „világ legnagyobbjaként” aposztrofált, idén júniusban felállított sokorópátkai kapu munkálataiból is kivette a részét, a 64 vármegyecímerből közel húsznak a kifaragása az ő keze munkáját dicséri.
Ugyanígy szűkebb pátriánkban is megtalálhatók alkotásai, például a málnási iskolánál, ahol egykoron nebulóskodott, vagy éppen Kökösben. Említhetjük továbbá a Nyerges-tetőn álló kettős kopjafáját, de a Poszkár-tetői kápolnára is ő készítette fémből a magyar szent korona két mázsát nyomó mását.
A porverés úgy történt, hogy a magyar feliratoktól gyakran kiakadó hivatásos jelentgető, amikor hírét vette, hogy Zalánpatakon Trianonra merészeltek emlékezni, tévéstáb élén igyekezett a helyszínre, bőszen dobra verni a sértő törvénytelenséget. Hiányos nyelvtudása, illetve még hiányosabb helyismerete okán azonban Zalánpatakot összekeverte a sepsiszéki Zalán faluval, így Bodok község polgármesteréhez döngettek be, hogy mutassa meg nekik az ominózus alkotást.
A nagy port kavaró zalánpataki emlékmű
Fotó: Datki Sándor személyes archívuma
Fodor Istvánt azonban nem olyan fából faragták, mint akinek el kell magyarázni, mitől döglik a légy, ezért nagyon segítőkésznek bizonyult. Mondta, hogy ő ilyenről nem tud ugyan a faluban, de menjenek együtt, járják végig az utcákat, hátha megtalálják. Mivel nem találták meg, Dan Tanasă és csapata idegesen elvonult, és azóta sem ment el Zalánpatakra. Vélhetően fülébe jutott, hogy az ottaniak nem mindennapi fogadtatást készítettek elő a számára…
Datki Sándor nem is titkolja, hogy ő bizony szeret „magyarkodni”, de a szó legnemesebb értelmében. Erre azért van szükség, vallja, „mert
Ezért lépett be az egyik vitézi rendbe is, hogy „még jobban kifejezésre tudjam juttatni mindazt, ami bennem van”. Az unokáit is ilyen szellemben neveli, a legkisebb rendszeresen szaval a Trianon-megemlékezéseken. A verset természetesen a nagytatája választja ki számára.
Amikor terveiről kérdezzük, az ars poeticája is megfogalmazódik: „minden évben csinálni valamit”.
Két éve dédelgetett álma egy több faragót is igénybe vevő, kéthektáros emlékpark, amely fentről nézve Nagy–Magyarország térképét sejtetné, a határvonalát pedig a magyar királyok és erdélyi fejedelmek faszobrai „rajzolnák ki”. Természetesen ennek is székely kapu képezné a bejáratát, a tetején turulmadárral, a park közepén pedig Attila hun király szobra jelezné, hol is kell keresgélni a székelység gyökereit.
Így került fel a kereszt a Poszkár-tetői kápolnára
Fotó: Datki Sándor személyes archívuma
Egy másik terve ugyancsak a szent korona fémből készítendő mása, amit hét kar tart a magasba, és a 907-es pozsonyi csata emlékére is
Hogy mindehhez lesz-e ereje, lehetősége, azt nem tudni, de ideje biztosan, hiszen az unokájának megígérte, hogy legalább száz évig fog élni. Adja Isten, hogy így legyen!
A nosztalgiával és érzelemmel teli pénteki Demjén-koncert után szombat este más hangulat uralkodott Székelyudvarhely főterén: a Wellhello robbantotta fel a színpadot egy fiatalos, lendületes bulival.
Az időjárás nem kímélte a Sokadalom első két napját, de sem a kánikula, sem az eső nem szegte kedvét azoknak, akik kilátogattak Kézdivásárhely legnagyobb ünnepére, ahol kézműves- és termelői vásár, finom falatok és koncertek várták őket.
Esete válogatja, hogy száz ember találkozójának mikor van hírértéke, és mikor kell „elengedni” a híradást. Ami ezen a hétvégén Csíkszeredában történt, azzal mindenképp érdemes foglalkozni.
Radu Miruță gazdasági miniszter szerint a Salrom vállalat vezetőségét nem foglalkoztatja a parajdi helyzet megoldása, ezért fennáll a veszélye a bánya összeomlásának.
Forráshiány miatt racionális módon át kell szabni a romániai ösztöndíjrendszert, amelyik a legbőkezűbb az Európai Unióban – jelentette ki szombaton az oktatási miniszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szombaton kijelentette, hogy az évek során felhalmozott igazságtalanságok kijavítására készül a kormány.
Szombati rendkívüli ülésén az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) határozatot fogadott el a Maros megye ivóvízellátását helyreállító intézkedésekről.
Önként hagyta el otthonát vasárnap reggel a 18 éves Danciu Daniela Andreea, és azóta sem tért haza, a rendőrség segítséget kér megtalálásában. A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság délután arról tájékoztatott, hogy a lány épségben megtalálták.
Jézus Szíve napján fogadalmi keresztúttal és szentmisével újították meg hitüket a hívek Gyimesbükkben. Az ünnepi programot a Stradivarius-turné egyetlen székelyföldi koncertje tette különlegessé.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, hogy a kormány a költségvetés kiigazításakor 950 millió lejt irányoz elő a kiszolgáltatott áramfogyasztók támogatására.
szóljon hozzá!