
A körmenet közben szórt virág áldás után szentelménynek tekinthető, amelynek a néphit mágikus erőt tulajdonított. Archív
Fotó: Lukácsi Lehel
A szentháromság vasárnapját követő csütörtökön a katolikus egyház az Úr testének és vérének ünnepét, ismertebb nevén Úrnapját üli. A tavaszi ünnepkört lezáró Úrnapja idén a hivatások évének kiemelt imaalkalma. Ezen a napon a katolikus értékek kerülnek a figyelem középpontjába.
2019. június 19., 19:002019. június 19., 19:00
2019. június 19., 19:032019. június 19., 19:03
Az ünneplés a 12. századi eukarisztiakultusszal áll kapcsolatban, és az 1263-ban történt híres bolsenai eukarisztikus csodához kapcsolódik. IV. Orbán pápa hirdette ki Úrnapja ünnepét az 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullával. Magyarországi megünnepléséről az első adatok 1292-ből és 1299-ből valók. Himnuszok, énekek születtek, amelyek tartalmazzák az eukarisztiáról szóló teljes tanítást. Sokat ezek közül ma is éneklünk (Aquinói Szent Tamás himnuszai, Tantum ergo, Lauda Sion). Imádságokat is írtak az oltáriszentség tiszteletére, az áldozáshoz való felkészülésre. A 16. század folyamán és a következő századokban laikus társulatok jöttek létre az Oltáriszentség imádására.
1827-ben Szepesy Ignác püspök egyházmegyei körlevélben kérte, hogy a plébániák együtt, a legünnepélyesebben üljék meg az Oltáriszentség főünnepét. A székelyudvarhelyi kerületi zarándoknap az egyetlen, ahol ennek szellemében ünneplik Úrnapját.
A körmenet közben szórt virág és a sátrak lombdíszei áldás után szentelménynek tekinthetők, amelyeknek a néphit mágikus erőt tulajdonított. Az imakönyvbe lepréselve szokás őrizni a következő Úrnapjáig.

A székelyudvarhelyi Márton Áron téren, a szabadtéri oltárnál délelőtt 11 órakor kezdődő úrnapi szentmisét a kerület papságával együtt mutatja be Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!