
A körmenet közben szórt virág áldás után szentelménynek tekinthető, amelynek a néphit mágikus erőt tulajdonított. Archív
Fotó: Lukácsi Lehel
A szentháromság vasárnapját követő csütörtökön a katolikus egyház az Úr testének és vérének ünnepét, ismertebb nevén Úrnapját üli. A tavaszi ünnepkört lezáró Úrnapja idén a hivatások évének kiemelt imaalkalma. Ezen a napon a katolikus értékek kerülnek a figyelem középpontjába.
2019. június 19., 19:002019. június 19., 19:00
2019. június 19., 19:032019. június 19., 19:03
Az ünneplés a 12. századi eukarisztiakultusszal áll kapcsolatban, és az 1263-ban történt híres bolsenai eukarisztikus csodához kapcsolódik. IV. Orbán pápa hirdette ki Úrnapja ünnepét az 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullával. Magyarországi megünnepléséről az első adatok 1292-ből és 1299-ből valók. Himnuszok, énekek születtek, amelyek tartalmazzák az eukarisztiáról szóló teljes tanítást. Sokat ezek közül ma is éneklünk (Aquinói Szent Tamás himnuszai, Tantum ergo, Lauda Sion). Imádságokat is írtak az oltáriszentség tiszteletére, az áldozáshoz való felkészülésre. A 16. század folyamán és a következő századokban laikus társulatok jöttek létre az Oltáriszentség imádására.
1827-ben Szepesy Ignác püspök egyházmegyei körlevélben kérte, hogy a plébániák együtt, a legünnepélyesebben üljék meg az Oltáriszentség főünnepét. A székelyudvarhelyi kerületi zarándoknap az egyetlen, ahol ennek szellemében ünneplik Úrnapját.
A körmenet közben szórt virág és a sátrak lombdíszei áldás után szentelménynek tekinthetők, amelyeknek a néphit mágikus erőt tulajdonított. Az imakönyvbe lepréselve szokás őrizni a következő Úrnapjáig.

A székelyudvarhelyi Márton Áron téren, a szabadtéri oltárnál délelőtt 11 órakor kezdődő úrnapi szentmisét a kerület papságával együtt mutatja be Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!