Hirdetés
Hirdetés

Csupán hatvan százaléka minősül vészhelyzetnek a 112-es számra beérkezett hívásoknak

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Tavaly több mint 9,7 millió hívás érkezett az 112-es egységes segélyhívó számra, egymillióval kevesebb, mint az előző években – tájékoztatott hétfőn a Különleges Távközlési Szolgálat (STS).

Székelyhon

2025. január 20., 14:472025. január 20., 14:47

Az intézmény közleménye szerint 2024-ben a nem vészhelyzetnek minősülő hívások száma közel egymillióval csökkent az előző évekéhez képest. A rendszer diszpécserei összesen 9 763 443 millió hívásra válaszoltak 2024-ben.

Ezeknek 60,45 százaléka vészhelyzetnek minősült, 39,55 százalék pedig nem.

Hirdetés

Az indokolatlan hívások „jelentős” csökkenése a rendszert működtető Különleges Távközlési Szolgálatnak a kutatásért és digitalizálásért felelős minisztériummal, a média- és hírközlési hatósággal, a mobilszolgáltatókkal, valamint a mobiltelefonok és mobilkommunikációs felszerelések gyártóival való hatékony együttműködésnek köszönhető – olvasható a közleményben. Az egységes segélyhívószámmal visszaélő állampolgárok szankcionálásával, illetve a tájékoztató és tudatosító kampányok szervezésével a belügyi szervek is nagymértékben hozzájárultak ehhez az eredményhez – tették hozzá.

Tavaly a segélyhívó számon rögzített vészhelyzetek 63,39 százaléka egészségügyi ellátást igénylő eset volt.

A diszpécserek a vészhelyzeti hívások 48 százalékát a mentőszolgálathoz, 24,57 százalékát a rendőrséghez, 19,05 százalékát a katasztrófavédelemhez és a SMURD-hoz, 6,21 százalékát a csendőrséghez, 2,17 százalékát más hatóságokhoz irányították át.

2024-ben a Kolozs megyei állampolgárok kezelték a legfelelősebben az 112-es segélyhívó rendszerét,

a hívások 70,32 százaléka minősült vészhelyzetnek. A következő helyeken ebből a szempontból Bukarest és Ilfov megye (69,09 százalék), Bihar megye (68,91 százalék), valamint Temes megye (68,24 százalék) áll.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
2026. május 23., szombat

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu

Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
Hirdetés