Védenék a kéregető gyerekeket

A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság több állami intézménnyel együttműködve tavaly indította el az akciót, hogy tudatosítsa az emberekben: ne adjanak pénzt a kéregető gyermekeknek, mert így „talán nem kényszerítik őket koldulásra”. A koldulás a bűncselekmények előszobája – véli Tankó Éva, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársa. Emiatt a kéregető gyermekek érdekében kampányt indítottak, hiszen nekik az iskolában van a helyük, nem az utcán.

Keresztényi cselekedet az adakozás?

„Az emberek megdöbbentőnek találták, hogy arra kértük, ne adjanak pénzt a kéregetőknek, általában sajnálják őket, és adnak nekik. Mi elsősorban a gyermekek védelmében indítottuk a felhívást, tudjuk, hogy a koldulás elsősorban egy jó üzlet, nemcsak itt, hanem mindenhol. Ha nem adnak nekik pénzt, talán nem küldik ki őket a szüleik koldulni” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a legtöbb gyermek nem önszántából megy koldulni, hanem küldik őket a szülők, majd számonkérik. „A probléma az, hogy a kéregetés a bűnözés első lépése. Először kéreget, aztán már nem ő kér, hanem elveszi a kisebbektől, majd lopni kezd, a lányok pedig prostituáltakká válhatnak” – fejtette ki Tankó. Mivel kimaradnak az iskolából, írástudatlanul nőnek fel.

Kedvelt csíkszeredai helyszínek

Naponta lehet találkozni kéregetőkkel az utcán, általában azokon a helyeken koldulnak, ahol sok ember megfordul. A csíkszeredai zöldségpiacon, a vasútállomáson, templomok környékén, a nagyáruházak előtt, illetve a sétálóutcai kocsmák közelében gyakran lehet látni kolduló gyermeket és felnőttet egyaránt. A piac szomszédságában kolduló cigány férfit megkérdeztük, mire költi az összekéregetett pénzt, amire azt válaszolta: élelemre. Megtudtuk, hogy egy román településről érkezett, és először van Csíkszeredában. Majd arról is faggattuk, hogy mennyi pénzt szokott összegyűjteni naponta, de erre csak annyit mondott, hogy nem adnak sokat az emberek. Ezzel ellentétben nem sokkal korábban azt mondta, adakozók a járókelők. Egy csíkszeredai üzlet alkalmazottja elmesélte, hozzá rendszeresen bejárt három gyermek, akik „hol pénzt, hol vizet, hol ennivalót kértek”. „Aztán megelégeltem, hogy állandóan bejárnak, nem értem, miért nem viseli gondját az anya a gyermekeinek, miért vállal ennyi gyermeket, ha nem tudja eltartani őket” – adott hangot neheztelésének.

Bírság jár a koldulásért

Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a koldulás 200-600 lej közötti pénzbírsággal sújtható. Ebben az évben Csíkszeredában 19 esetben szabtak ki pénzbírságot ezért a szabálysértésért.

Nem tudni, hányan vannak

Sem a gyermekvédelmi igazgatóság, sem a rendőrség nem rendelkezik számadatokkal, hogy hányan élnek kéregetésből, és közülük hányan kiskorúak. Mint Tankó Éva mondta, nem készült ilyen jellegű felmérés. Tekintettel arra, hogy sokan más településről jönnek Csíkszeredába koldulni, illetve sok a hajléktalan is, ráadásul nem állandó jelleggel űzik ezt a tevékenységet, nehéz beazonosítani és számszerűsíteni a kéregetőket.

Mintául szolgálhat

„Bizonyára léteznek jó megoldások a kéregetés és más szabálysértések vagy a bűncselekmények visszaszorítására, nemcsak Nyugat-Európában, hanem Romániában is van erre pozitív példa. Van olyan település az országban, amelynek bejáratánál egy tábla hirdeti: Település bűnözés nélkül (Localitate fără criminalitate). Már annak is lélektanilag visszaszorító hatása van, hogy azt hiszik, a település tele van térfigyelő kamerával, így egy kéregetőt sem lehet látni azon az üdülőtelepen” – példázódott Tankó. Hozzátette: az egyenruhásoknak is elriasztó hatásuk van, ezért hatékony, amikor a rendőrséggel közösen tartanak ellenőrző akciókat a megyében a kéregetés ellen.