A kéregető gyermekek védelmében folyik kampány Hargita megyében. „A koldulás bűncselekmény” felirattal több plakátot is kihelyeztek a megye különböző pontjaira, azokra a helyszínekre, ahol a legtöbb kéregető megfordul.
2014. augusztus 12., 19:372014. augusztus 12., 19:37
2014. augusztus 13., 08:592014. augusztus 13., 08:59
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság több állami intézménnyel együttműködve tavaly indította el az akciót, hogy tudatosítsa az emberekben: ne adjanak pénzt a kéregető gyermekeknek, mert így „talán nem kényszerítik őket koldulásra”. A koldulás a bűncselekmények előszobája – véli Tankó Éva, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársa. Emiatt a kéregető gyermekek érdekében kampányt indítottak, hiszen nekik az iskolában van a helyük, nem az utcán.
Keresztényi cselekedet az adakozás?
„Az emberek megdöbbentőnek találták, hogy arra kértük, ne adjanak pénzt a kéregetőknek, általában sajnálják őket, és adnak nekik. Mi elsősorban a gyermekek védelmében indítottuk a felhívást, tudjuk, hogy a koldulás elsősorban egy jó üzlet, nemcsak itt, hanem mindenhol. Ha nem adnak nekik pénzt, talán nem küldik ki őket a szüleik koldulni” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a legtöbb gyermek nem önszántából megy koldulni, hanem küldik őket a szülők, majd számonkérik. „A probléma az, hogy a kéregetés a bűnözés első lépése. Először kéreget, aztán már nem ő kér, hanem elveszi a kisebbektől, majd lopni kezd, a lányok pedig prostituáltakká válhatnak” – fejtette ki Tankó. Mivel kimaradnak az iskolából, írástudatlanul nőnek fel.
Kedvelt csíkszeredai helyszínek
Naponta lehet találkozni kéregetőkkel az utcán, általában azokon a helyeken koldulnak, ahol sok ember megfordul. A csíkszeredai zöldségpiacon, a vasútállomáson, templomok környékén, a nagyáruházak előtt, illetve a sétálóutcai kocsmák közelében gyakran lehet látni kolduló gyermeket és felnőttet egyaránt. A piac szomszédságában kolduló cigány férfit megkérdeztük, mire költi az összekéregetett pénzt, amire azt válaszolta: élelemre. Megtudtuk, hogy egy román településről érkezett, és először van Csíkszeredában. Majd arról is faggattuk, hogy mennyi pénzt szokott összegyűjteni naponta, de erre csak annyit mondott, hogy nem adnak sokat az emberek. Ezzel ellentétben nem sokkal korábban azt mondta, adakozók a járókelők. Egy csíkszeredai üzlet alkalmazottja elmesélte, hozzá rendszeresen bejárt három gyermek, akik „hol pénzt, hol vizet, hol ennivalót kértek”. „Aztán megelégeltem, hogy állandóan bejárnak, nem értem, miért nem viseli gondját az anya a gyermekeinek, miért vállal ennyi gyermeket, ha nem tudja eltartani őket” – adott hangot neheztelésének.
Bírság jár a koldulásért
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a koldulás 200-600 lej közötti pénzbírsággal sújtható. Ebben az évben Csíkszeredában 19 esetben szabtak ki pénzbírságot ezért a szabálysértésért.
Nem tudni, hányan vannak
Sem a gyermekvédelmi igazgatóság, sem a rendőrség nem rendelkezik számadatokkal, hogy hányan élnek kéregetésből, és közülük hányan kiskorúak. Mint Tankó Éva mondta, nem készült ilyen jellegű felmérés. Tekintettel arra, hogy sokan más településről jönnek Csíkszeredába koldulni, illetve sok a hajléktalan is, ráadásul nem állandó jelleggel űzik ezt a tevékenységet, nehéz beazonosítani és számszerűsíteni a kéregetőket.
Mintául szolgálhat
„Bizonyára léteznek jó megoldások a kéregetés és más szabálysértések vagy a bűncselekmények visszaszorítására, nemcsak Nyugat-Európában, hanem Romániában is van erre pozitív példa. Van olyan település az országban, amelynek bejáratánál egy tábla hirdeti: Település bűnözés nélkül (Localitate fără criminalitate). Már annak is lélektanilag visszaszorító hatása van, hogy azt hiszik, a település tele van térfigyelő kamerával, így egy kéregetőt sem lehet látni azon az üdülőtelepen” – példázódott Tankó. Hozzátette: az egyenruhásoknak is elriasztó hatásuk van, ezért hatékony, amikor a rendőrséggel közösen tartanak ellenőrző akciókat a megyében a kéregetés ellen.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!