
Fotó: Pixabay
A romániai polgárok közel nyolcvan százaléka támogatja Románia nyugati orientációját - derül ki INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásából.
2025. szeptember 09., 21:122025. szeptember 09., 21:12
2025. szeptember 09., 21:132025. szeptember 09., 21:13
A felmérés kedden közzétett eredményei szerint a megkérdezettek 78,9 százaléka a nyugati szövetségi rendszerben (EU, Egyesült Államok, NATO) tartaná az országot, 7,8 százalék százaléka keleti partnerekre (Oroszország, Kína) váltana, 13,3 pedig nem tudja vagy nem válaszolt.
Az adatok szerint főként a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói, a 60 év felettiek és a magas jövedelműek vélik úgy, hogy Romániának a nyugati szövetségi rendszerben kell maradnia.
A nem válaszolók aránya 4,3 százalék.
Főként PNL és az USR szavazói, a felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek értékelik pozitívabban Románia európai uniós tagságát.
A nem válaszolók aránya 4,6 százalék.
Főként az USR szavazói, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek a bukarestiek értékelik pozitívabban Románia NATO-tagságát.
A megkérdezettek 84,6 százaléka egyetért, 13,1 százaléka pedig nem ért egyet azzal a kijelentéssel, miszerint Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit az uniós szabályokkal szemben, még akkor is, ha ez az uniós tagsággal járó előnyök egy részének elvesztését kockáztatja. A nem válaszolók aránya 2,3 százalék.
Főként a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) szavazói, a 60 év felettiek és az alacsony jövedelműek értenek egyet ezzel a kijelentéssel. Nem értenek egyet az USR szavazói, a 30 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a bukarestiek és a magas jövedelműek.
Ugyanakkor a romániai polgárok 65,7 százaléka egyetért a következő állítással: Az Európai Unión belül növelni kellene a tagállamok és csökkenteni az uniós szervek (Európai Bizottság, Európai Parlament) döntéshozatali hatáskörét. A válaszadók 24,4 százaléka nem ért egyet, 9,9 százalék nem tudja vagy nem válaszol a kérdésre.
A kijelentéssel főként az AUR szavazói értenek egyet. Nem értenek egyet az USR szavazói, a felsőfokú végzettségűek, a bukarestiek és a magas jövedelműek.
Végül, de nem utolsósorban
A nem válaszolók aránya 9,5 százalék. Az előbbi kategóriába főként a PSD és az AUR szavazói, a 45 és 59 év közöttiek és a közalkalmazottak tartoznak, az utóbbiba pedig a PNL és az USR szavazói, a felsőfokú végzettségűek, a bukarestiek és az alacsony jövedelműek.
A telefonos felmérés 2025. augusztus 4-10. között készült 1107 fős mintán, a hibahatára ± 2.95 százalék.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
szóljon hozzá!