Vászonra vitt egyszerű életek

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Márton Árpád képzőművésszel csíkszeredai alkotóműhelyében találkoztunk. A Csíki Játékszín épületében található kis műterem festményekkel, képkeretekkel, festőállványokkal, kisebb-nagyobb szobrokkal van telezsúfolva, mégis a rendezettség érzését kelti. Láthatóan szorgos munka folyt és folyik a falak között, ahol értékes alkotások születtek és vannak születőben.

Létai Tibor

2012. július 25., 16:292012. július 25., 16:29

2012. július 25., 19:062012. július 25., 19:06

„Ha ismét választani kellene, újra Csíkszeredát választanám” – mondta Márton Árpád, aki 1940. október 6-án Gyergyóalfaluban született. Megjegyezte: „az aradi vértanúk kivégzésének szomorú dátuma lélekben végigkíséri az életemet”.

A művészeti iskola keresztapja

Márton Árpád tizennégy éves koráig szülőfalujában nevelkedett. 1954-ben került a marosvásárhelyi művészeti középiskolába. 1958-ban érettségizett, majd sikeresen felvételizett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára. 1964-ben államvizsgázott. Ezt követően Gaál András rajztanár biztatására kérte kinevezését Csíkszeredába, ahol, mint fogalmazott: „pezsgő képzőművészeti élet zajlott”. Így került a mai Márton Áron Gimnáziumba, ahol a műszaki rajz oktatása mellett rajz- és festészeti köröket szervezett. Az ott zajló munkát mindenki nagyon komolyan vette. A Márton Árpád által használt tanítási módszerek beváltak, és a diákok sikeresen tudtak felvételizni a főiskolára. Az 1990-ben létrejövő csíkszeredai művészeti iskola tanára lett, ahol festészetet és művészettörténetet tanított. Az iskola számára a Nagy István nevet ő javasolta, mivel a neves festőművész csíkmindszenti születésűként szorosan kötődik e vidékhez.

Édesapja biztatására indult el a képzőművészeti pályán

„A csíkszeredai művészeti élet hátterében zsögödi Nagy Imre festőművész állt, aki ösztönözte János Pál múzeumigazgatót, így a helyi közönség számos kiállításon ismerkedhetett meg a kortárs művészekkel, alkotásaikkal. Volt olyan esztendő, amikor nyolc-tíz tárlatot is összehoztak. Abban az időben a múzeum a Gál Sándor utcában volt, 1968 után került át a Mikó-várba. A megyésítés a művészeti élet számára is nagy változást hozott, mert addig az itteni művészek is a marosvásárhelyi szövetséghez tartoztak, de \'68 után sikerült létrehozni a Hargita megyei szövetséget, így elindult a képzőművészeti élet felfrissülése a régióban” – emlékezett vissza Márton Árpád a világháború utáni évtizedekre.

A képzőművészeti pályára az asztalos mesterséget tanult édesapja ösztönzésére lépett, aki naiv festészetet művelt. „Ő volt az, aki rávezetett, hogy képzőművész legyek. Hála Istennek a szüleim olyan felfogásúak voltak, hogy nem sajnálták egyetlen fiúgyermeküket ettől a pályától, ugyanis falun a fiúgyermek pályaválasztása nem volt olyan egyszerű” – mesélte.

„Sok mindent átéltünk. A diktatúra idején a rendszer szerette volna, ha az ember beáll a sorba és magáévá teszi a szocreál gondolkodásmódot. Igyekeztünk ezt a nyomást elkerülni, próbáltuk megkeresni a kiskapukat, amiket többé-kevésbé meg is találtunk, így a rugalmas helyi művésztársaságnak köszönhetően szabadabban mozoghattunk. A változások előtti esztendők izgalmasabbak voltak. Az alkotásokon keresztül, rejtetten mindenki igyekezett üzenni valamit a közönségnek. 1990 után a palackból kiszabadult a szellem, nyíltabb lett a művészt. Azokban az években meg kellett találni az új utakat, amin el lehetett indulni” – vélekedett a múlt rendszerről és a rendszerváltást követő évekről a Szervátiusz-díjjal kitüntetett festőművész. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is átvehette a csíkszeredai városháza dísztermében.

Emberi dolgok megörökítője

Elmondása szerint művészete a kezdetektől egy jól meghatározott vonalon mozgott, bemutatva az egyszerű emberek életét. Alkotásaira rányomja bélyegét a falusi származás, a kenyér és a lét kérdése fogalmazódik meg bennük, a mindennapi emberek szeretete és az igazságérzet. Ez a felfogás különösebben nem tetszett a múlt rendszer kiszolgálóinak – summázta Márton, aki többedmagával (Zöld Lajos újságíró, Gaál András rajztanár) 1974-ben létrehozta a gyergyószárhegyi Barátság alkotótábort, amit közel három évtizeden keresztül vezettek. Jelenleg a Gyergyószárhegyi Művelődési Központ Kassai Péter vezetésével működik, és többféle tábort szerveznek. Az egykori alapító tagok (akik sajnos egyre jobban fogyatkoznak) rendszeresen visszajárnak.

Márton Árpád alkotásai Csíkszeredában több helyen is fellelhetők. A Csíki Játékszín épületében található a tizenkét méteres Cantata profana című mozaik, amit közösen készített Pálffy Árpáddal és Gaál Andrással. Sajnos az alkotás el van takarva, így a nagyközönség számára nem látható. Ugyancsak a színházban található az 1970-ben készített Művelődés című mozaik, amit Márton a bukaresti Aurel Nedellel közösen alkotott. A Millennium templom alagsorában 2005-ben egy három részből álló falfestményt készített. Középen látható Rupert Mayer atya, aki a nemzeti szocializmus alatt a katolikus ellenállás résztvevője volt, és 1979-ben boldoggá avatták. (Rupert Mayer 1914-ben, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett tábori lelkésznek. 1915 nyarán Galíciában, majd a francia fronton és utána Erdélyben szolgált. Segítőkészségével és bátorságával kivívta a rábízott katonák megbecsülését és szeretetét. 1916-ban a Keleti Kárpátokban, Kostelek közelében gránáttalálat érte. A sérülés következtében amputálni kellett a bal lábát. A kétszeri műtétre a csíkszeredai, majd a kolozsvári hadikórházban került sor. Többször emlegette beszélgetéseiben az \"Erdélyben megboldogult lábát\"). A két oldalsó festmény egyikén Szent István, Szent Imre és Gizella hármasa, a másikon pedig Márton Áron püspök alakja található. A gyergyószentmiklósi Szakszervezetek Művelődési Házának homlokzatán található a Gaál Anrással közösen készített A fa balladája című \'76-ban készített mozaik.

Márton Árpád jelenleg is több alkotáson dolgozik, melyeknek egyik fontos üzenete az anyaság és az emberi dolgok. Májusban Budapesten, a Semmelweis Egyetemen volt sikeres kiállítása, a legközelebbiről még nem lehet tudni, viszont „addig is dolgozni kell” – hangsúlyozta Márton Árpád.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt

Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt
2025. július 11., péntek

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani

Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában