Újmisések érkeznek Csíkba

Az érsekség sajtóosztálya által nyilvánosságra hozott lista szerint plébánosok, lelkészek közül két személytől kénytelenek elbúcsúzni a hívek. A csíkszeredai Szent Ágoston plébániáról ugyanis Madarász Attila Bögözbe távozik, míg a csíkszentmiklósiak plébánosa, Gergely Géza Atyhán folytatja szolgálatatát. Utóbbi helyére Kézdikővárról érkezik az egyébként csíkszeredai születésű Drócsa László. A segédlelkészek közül a Csíkszentgyörgyön eddig szolgálatot teljesítő Bálint Istvántól kell elbúcsúzni, ő a csíkszeredai Szent Ágoston-plébániára kerül.

Két újmisést köszönthetünk

A csíki egyházközségek közül kettő újmisést köszönthet a következő hetekben. Csíkszentgyörgyre érkezik ugyanis a borzonti Kovács István László. Mint az a Vasárnap katolikus hetilapban korábban megjelent, Kovács 1987. augusztus 17-én született, tanulmányait szülőfalujában, majd Gyergyószentmiklóson végezte a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskolában, számítástechnika–műszerész szakon. Ezt követően a Római Katolikus Hittudományi Főiskolára, majd a gyulafehérvári szemináriumba nyert felvételt. „Isten szolgája akarok lenni, és ez nem más, mint mindig jelen lenni. Jelen lenni pedig magába foglalja azt is, hogy segíteni akarok és fogok az embereken, az egyház előírásait betartom, hiszen ezzel is az emberek javát és életét fogom szolgálni. Egy jel akarok lenni az emberek között, egy jele annak, hogy létezik Isten, létezik örök élet. Mindennek megvalósításához tudom, hogy Isten kegyelme szükséges, ezért minden nap kérem őt arra, hogy alakítsa az életemet úgy, ahogy az neki tetsző” – vallotta saját magáról Kovács. Papi jelmondata: Mindenre képes vagyok abban, aki nekem erőt ad (Fil 4,13).

Ugyancsak újmisésként kezdi szolgálatát a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánián a ditrói Csíki Szabolcs. Az 1987. november 11-én született újmisés szintén az említett hetilapban vallott önmagáról. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron végezte a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Kisszemináriumban, majd a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Papnevelő Intézetbe kérte felvételét. „A közelgő papi életem egyik nagyon fontos feladatának tartom a családpasztorációt. Úgy gondolom, minden onnan indul ki. Hogy ki vagyok, és ki leszek? – azt a családi alap határozza meg. Nagyszerű példa volt számomra gyakorlati évesként látni, hogy a családokkal való foglalkozás egy pap életében is milyen kincsekkel és áldással jár. Egyik nagyon fontos feladatomnak ezt tartom” – fogalmazott önmagáról Csíki Szabolcs. Véleménye szerint a papnak elsősorban „Isten emberének” kell lennie (1Tim 6,11).