Többszörös áron értékesített tej

A tej felvásárlási árához képest közel négyszeres áron kerülnek az üzletláncok polcaira a tejtermékek. Utánajártunk, hogy Hargita megyében milyen minőségű tejet termelnek a gazdák, illetve hogy a megszabott feltételek függvényében milyen árat kapnak a nyers tejért. Végül az is érdekelt, hogy a vásárlók mennyiért juthatnak hozzá a kész termékekhez.   

Márton István, a Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének elnöke kérdésünkre elmondta, annak érdekében, hogy a megyei tejtermelő gazdák megfelelő áron értékesíthessék a tejet, már az egyesület megalakulása után minden évben úgynevezett „tejtárgyalásokat” kezdeményeztek a felvásárlókkal. 2004-től egyesületi tejbegyűjtő központokat létesítettek, amelyek révén országos szinten magas tejárakat tudtak elérni, hiszen licitet hirdettek, és a jelentkező felvásárlók közül azzal kötöttek szerződést, amely a legjobb árat ígérte. Így az egyesületi csarnokokba hordott tej literéért a gazdák 1,2-1,5 lejes árat is kaphatnak. A kezdeti négyhez képest, jelenleg közel ötven egyesületi tejbegyűjtő központ működik a megyében – tette hozzá az illetékes.

Jó minőségű a csíkszéki tej

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tej árát annak minősége is nagyban meghatározza. A hegyvidéken élő jószágok nyáron a zöldtakarmány által, télen pedig a száraztakarmánnyal megszámlálhatatlan gyógynövényt, fűszernövényt visznek be szervezetükbe. „Nem ugyanolyan minőségű az a tej, amely ipari terméket is fogyasztó állattól származik, mint amilyen a csak hagyományos takarmányt fogyasztóé” – nyomatékosított a szakember. Tehát a megfelelő tejárakért megfelelő minőségű tejet kapnak a feldolgozók.

Saját feldolgozás a kettős haszonért

Hargita megye vidékfejlesztési stratégiája elsősorban a tejnek a termelő gazda általi feldolgozását ösztönözné, annak érdekében, hogy a feldolgozásból származó profit is őt illesse – tudtuk meg Márton Istvántól. „A mi számításaink szerint – a keresztúri gazdák által működtetett tejfeldolgozó adatai alapján – egy liter tejből 3,75 lej értékű terméket lehet előállítani. Ez attól is függ, hogy milyen a feldolgozásnak a minősége, technológiája. Az is fontos, hogy milyen százalékban állítanak elő friss terméket (szána, kefir, tej), hiszen hiába van a legnagyobb érték az érlelt sajtokban, annak az ára később hoz hasznot. Ahhoz, hogy működhessen az üzem, 60 százalékban friss terméket kell előállítson” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, így a gazdaegyesületek által működtetett begyűjtők és feldolgozók révén a gazda kétszer is profitálhat: egyrészt a leadott tej, másrészt az értékesített termék után.

Gyimesfelsőlokon 1,35 lejt adnak a tej literéért

Gyimesfelsőlokon a helyi gazdaegyesület által tavaly elindított tejbegyűjtő központba hordják a nyers tejet a gazdák. Tavaly még csak 9 ezer liter tejet gyűjtöttek össze, idén júniusban és júliusban ez 60 ezer literre szaporodott, jelenleg pedig napi 1200 liter tejet szállít el Gyimesfelsőlokról a Lactate Hargita Rt. A felvásárló a nyári hónapokban 1,3-1,35 lejes áron fizeti ki, a gazdák pedig 1,13-1,25 lejt kapnak a tej literéért – számolt be Póra Pál Mátyás. A felsőloki gazdaegyesület elnöke hozzátette, a gazdáknak adott ellenérték függ a leadott tej minőségétől, mennyiségétől és a szállítási távolságtól is – hiszen a több kilométer hosszú patakvölgyekből ők szállítják be a tejet a csarnokig.

Az egyesületi elnök elmondása szerint a gazdák meg vannak elégedve az árral, hiszen korábban, míg a csíkszeredai tejfeldolgozó tejcsarnokaiba hordták a tejet, csupán 80 banit kaptak egy liter tej után. Mosolyogva hozzátette, hogy biztosan a nagyobb árnak még jobban örülnének.

Minőség, tisztaság, mennyiség függvénye az ár

A csíkmadarasi Bomilact Kft. 1-1,5 lejes áron vásárolja fel a tejcsarnokaiba hordott, illetve a megfelelő eszközökkel, engedélyekkel rendelkező nagyobb termelőktől a nyers tejet – tudtuk meg Bogács Lorándtól. A tejfeldolgozó üzem vezetője hozzátette, a felvásárlási ár annak függvényében változik, hogy milyen minőségű, tisztaságú és mennyiségű tejet vesznek át. „Készítünk friss termékeket, mint például a szána és a kefír. Emellett készül tejföl, vajkrém, vaj, sajtkrém és különböző sajtok is. Ugyanakkor kísérletezünk hosszan érlelt sajtokkal – mint a tilsit, a gouda –, amelyeket még nem dobtunk piacra, egyelőre házon belül teszteljük ezeket” – sorolta kínálatukat.

Magas felvásárlási ár

Bogács kiemelte, a széles választékkal próbálnak piacon maradni, hiszen nagyon nagy a tejtermékekből a kínálat. Komoly problémának találja, hogy Hargita megyében – a szomszédos megyék 65 banis árához képest – magas a tej felvásárlási ára. Emiatt termékeik is drágábbak, s hiába próbálnak az ország területén értékesíteni, hiszen a más vidékről érkező sajtok jóval olcsóbbak, mint a megyében készültek. Rámutatott, hiába lehet jobb minőségű a Madarason készült tejtermék, mint az olcsóbb, az emberek gazdasági okokból mégis az utóbbit vásárolják inkább.

Komoly kiadás a szállítási költség

Arról nem kívánt nyilatkozni Bogács, hogy milyen áron adják termékeiket az értékesítőknek, mivel az szerződésenként változik. Azt viszont elmondta, hogy a feldolgozás és csomagolás mellett jelentős kiadást jelent a szállítás és az állami illetmények kifizetése is. Mint kiderült, mivel az utóbbi időben egyre több cég bukott be, ezért szívesebben adja termékeit nagyobb üzletláncoknak – amelyek véleménye szerint egyik napról a másikra nem csődölhetnek be –, mint kisebb felvásárlóknak.

10-15 százalékos haszon

A tej feldolgozási folyamatáról egy tejfeldolgozó üzemben tevékenykedő szakembert is megkérdeztünk, aki elmondta, a jó minőségű termékek előállításához a tej megfelelő mikrobiológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai alapvető feltételek. Amennyiben adalékanyagot nem használnak a sajt készítéséhez, akkor tíz liter tejből körülbelül egy kiló sajt állítható elő. A tejföl készítése is megoldható adalékanyagok nélkül, ebben az esetben a tej zsírtartalma a meghatározó, hiszen a tejet lefölezik, és az úgynevezett friss tejszínből állítják elő a terméket. A savanyított tejtermékek esetében – szána, kefír, joghurt – is egy liter tejből előállítható egy liter termék – részletezte. Továbbá kérdésünkre elmondta, hogy feldolgozási költségeken felül az üzemnek hozzávetőleg 10-15 százalékos jövedelme lehet termékein. 

Árak a polcokon

Megnéztük az üzletek polcaira kerülő tejtermékek árát is, amelyek a feldolgozó, a termék zsírtartalma és az elkészítési formája függvényében változik. Nagy árkülönbség észlelhető a helyi és külföldi termékek között is. A Kaufland csíkszeredai nagyáruházában a 1,5% zsírtartalmú zacskós tejért 3,29-3,79 lejt, a 3,5% zsírtartalmúért 3,79-4,29 lejt kérnek. Az alacsonyabb zsírtartalmú dobozos tej ára 2,99 és 4,27 lej között, a magasabb zsírtartalmúé pedig 3,29 és 4,65 között van.

A sajt kilóját ott 27-50 lej között szerezhetik be a vásárlók, a 900 grammos tejföl 10-11 lejbe kerül. A Merkúr áruházban a zacskós tej ára zsírtartalomtól függően 2,89-4,29, illetve 3,19-4,99 lej, a dobozos változathoz 4,99 és 5,49 lejes áron juthatnak hozzá. A sajt kilóját itt 35-40 lejért árulják, a 900 grammos tejföl pedig 10-13 lejbe kerül. Egy csíkszeredai kisboltban az 1,5% zsírtartalmú tej legkevesebb 4,80 lejes áron kapható, a tejautomatákból pedig három lejért szerezhető be egy liter nem pasztörizált tehéntej.