Tízezer vendég két nap alatt

A csíkszeredai dendrológia parkban zajlott a hétvégén a Falu a városban elnevezésű rendezvény. A tavalyihoz képest ezúttal más típusú mezőgazdasági gépeket vonultattak fel, ugyanakkor többfajta állatot lehetett megtekinteni, simogatni, etetni – tájékoztatott Mihály László, a 7határ.ro internetes portál főszerkesztője, az esemény egyik szervezője. Idén is népszerű volt a szénába ugrálás, a kukoricába, búzába való csúszdázás, az állatsimogatás, a tematikus kézműves foglalkozások. Egy belső fizetőeszközt is bevezettek, egy lejért lehetett egy Falutát beváltani, aztán a Faluta fejében traktorozni, pónilovazni. A rendezvény ideje alatt tizennégy karámban több mint húszfajta állatot nézhettek meg az odalátogatók.

Túrós puliszka, főtt pityóka

A részt vevő termelők elmondták, a második nap végére szinte minden portékájukat eladták. „Azt hiszem, hogy most a gazdák is közelebb tudták engedni magukhoz picit a városiakat, s ezt a városiak is ugyanígy érezhették” – véli Mihály László.

Sorok kígyóztak a kászoni túrós puliszkáért, a menasági házi kenyérért, a frissen facsart almaléért, szentábrahámi bioteáért, sokan állították, hogy olyan finom főtt krumplit talán nem is ettek, mint amit ott helyben a vacsárcsi asszonyok főztek. A gyerekek megnézhették, hogyan fejik a tehenet, és meg is kóstolhatták a friss tejet. A kézműves sajtkészítésre is sokan voltak kíváncsiak, akik figyelemmel követték a folyamatot, megtudhatták azt is, hogyan kerül a lyuk a sajtba.

Bemutatni, hogy miből lett a tej

„A vásárlókat is nevelni kell arra, hogy hagyományos termékeket fogyasszanak. Az ideális az lenne, ha egy akkora város, mint Csíkszereda, legalább öt-hat falut itt a környéken fenn tudna tartani. Ez az az alkalom, amikor bizonyos gazdák nemcsak a terményeiket mutatják be, hanem a tehenüket is, hogy miből lett a tej, vagy a gépet is, aminek a segítségével elő tudott állítani egy bizonyos terményt s abból aztán egy bizonyos élelmiszert. A városban lakók sokszor felteszik a kérdést, hogy az ő adójuk miért megy el különböző mezőgazdasági támogatásokra. És ez az az alkalom, amikor a gazda be tudja mutatni azt, hogy ő egy családi hagyományt visz tovább, ő ezt így örökölte. Nem jókedvéből végzi a ganyéhányást, a tehénfejést. Neki kötelessége továbbvinni ezt a falusi életet, amit a szüleitől látott, mert ha nem, kihal a falu” – mutatott rá Haschi András, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, a kétnapos rendezvény társszervezője.