Tisztújítás és szakmai tanácsadás a méhészeknél

Több órás, szakmai előadásokkal egybekötött tisztújító közgyűlést tartott a hétvégén a Hargita Megyei Méhészegyesület Csíkszeredában, melynek keretében Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kiemelte, a méhészegyesületek a legjobban szervezett szakmai egyesületek közé tartoznak országos szinten is. Az aktuális politikai kérdésekre térve elmondta, noha már októberben el kellett volna készülnie a következő periódusra (2017–2019-re) vonatkozó Országos Méhészeti Programnak, még mindig kérdések sora vár tisztázásra annak kapcsán. Vita folyik például arról, hogy hogyan lehessen beszerezni a méhcsaládokat – szorgalmazzák, hogy csak hazai, fajtiszta, elit állományokból. A politikus szerint ennek kapcsán a méhészek érdekvédelmi szervezete – figyelembe véve a méhészek álláspontját – kellene döntsön. A jelenlévők erre vonatkozóan több javaslatot is megfogalmaztak, abban egyezve meg, hogy az eddigi formát kellene megtartani, azt viszont jobban ellenőrizni.

Így irtsa ki az atkákat

Tőkés Sándor székelyudvarhelyi méhész az oxálsav-szublimálási technológiáról beszélt, és két arra szolgáló eszköz helyes használatát mutatta be. Megtudtuk, a lassan harminc éve vándorméhészettel foglalkozó férfi négy-öt éve oxálsavval kezeli az atkásodást háromszáz családos méhészetében. Habár magyarországi méhészek évente többször is alkalmazzák ezt az eljárást, ő maga csak évente egyszer, októberben zárókezelésként. Kiemelte, a technológia alkalmazásakor fontos a védőruházat, gázmaszk használata, mivel a szublimálás révén keletkező gőz belélegzése veszélyes, veseelégtelenséget idézhet elő. A kezelés után ajánlott három-négy napig elkerülni a pavilont és semmiképp sem bontani kaptárt. Megnyugtatásul azt is tisztázta a szakember, hogy a méz ettől az eljárástól nem lesz káros, ahogyan az oxálsav tartalmú sárgarépa sem okoz megbetegedést.

Bürokratikus kártérítés-igénylés

Abos Sándor, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság munkatársa a méhészek által kérhető kártérítésekre vonatkozó szabályzót ismertette. Rámutatott, a 2009-ből származó 1214-es kormányrendelet és az azt módosító, kiegészítő jogszabályok értelmében a méhészek a Varroa-atka és a költésrothadás esetén kérhetnek állami kártérítést. Az atka esetében már ősszel, a probléma észlelésekor fel kell keresni az állatorvost a gond jelzése végett – ennek írásos nyoma kell maradjon. Ha tavasszal – a kezelés ellenére is – atka miatti elhullást tapasztalnak a méhészek, akkor fel kell keresni a megyei prefektusi hivatal által településenként működtetett kárfelmérő bizottságot. Az általuk készített felmérés mellé csatolni kell azt a laborvizsgálatot is, amely bizonyítja, hogy valóban atka okozta az állatok elhullását. Mindemellett annak is írásos nyoma kell legyen, hogy a kezeléshez a gyógyszereket állatorvos írta fel, alkalmazta.

A költésrothadás esetében kevésbé bonyolult a helyzet, habár nagyobb veszélyt jelent a családokra. Mivel abban az esetben nem lehet kezeléssel segíteni a helyzeten, a probléma észlelése után az említett bizottságnak kell szólni, hogy mérjék fel a kárt.

Az észrevételek, hozzászólások révén viszont kiderült, jobbára csak ott jelenthet az atka komoly gondot, ahol a méhész nem ismeri fel, vagy nem foglalkozik az egyértelmű jelekkel – noha az egyesület is több lehetőséget biztosított már, hogy erről tanuljanak az érdeklődők. Ennek tükrében arra jutottak, hogy ésszerűbb lenne a kártérítés helyett inkább kötelezővé tenni az atkák elleni kezeléseket állami támogatásokkal, ugyanis nincs egyetlen méhcsalád sem, amely ne lenne érintett. Javaslatukat Tánczos Barna a héten előterjeszti a mezőgazdasági miniszternek.

Régi új vezetőség

A szakmai előadók sorát Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke zárta, aki előadásában arra bátorította a méhészeket, hogy mindenki neveljen ki kellő számú és minőségű anyát, hogy a családok fenntartása ne kerülhessen veszélybe azok hiánya miatt. Az előadások után beszámoltak az egyesület korábbi tevékenységéről, az idei tervekről is, majd megtartották a tisztújítás. A szavazás során a tagság újabb négy évre bizalmat szavazott a korábbi vezetőségnek: továbbra is Lázár Tibor az egyesület elnöke, Rácz Ilona az alelnök, vezetőtanácsi tag Lajos Ferenc, Zöldi István és Tőkés Attila. Az eredménnyel kapcsolatban az elnök megjegyezte, ő a gyűlés előtt felvetette, hogy visszavonul, amennyiben van más jelentkező a tisztségre, kollégái viszont arra biztatták, még négy évig vállalja a képviseletüket.