
Fotó: Kristó Róbert
Lassan Csíkban is a tavaszi veteményzés végére kell járni, a hagymát, a retket és a salátát már szedni is kellene. Ezekben a napokban szokták ültetni az uborkát, a kukoricát, majd jöhetnek a tökfélék, később pedig a paradicsom és paprika. Szakembert kérdeztünk az ilyenkor szokásos tavaszi kerti munkálatokról, sőt a konyhakerti növények egymásra gyakorolt pozitív hatásairól is megtudtunk egyet s mást.
2014. május 07., 18:192014. május 07., 18:19
A tavaszi veteményezés végére kell járni lassan, sőt a hagymát, retket, salátát már szedni is kellene – véli Burista Csilla. A csíkszeredai kertészmérnök kifejtette, Gizellakor – május 7-én – szokták ültetni az uborkát, a kukoricát, azt követően pedig a tökféléket, mivel ezek inkább igénylik a meleget. „Most az ideje a káposzta-, karalábé-, a karfiol- és a brokkolipalánták kiültetésének. Csak a hónap közepétől – a fagyosszentek után – érdemes kiültetni a padlizsán-, a paradicsom- és a paprikapalántákat, mivel ezeknek árthatnak az éjszakai hidegek” – mutatott rá.
Növények pozitív hatása egymásra
A szakember megjegyezte, a konyhakerti növények pozitív hatással lehetnek egymásra: egyrészt a növényekben lezajló biokémiai folyamatok előnyösen hathatnak a másikra, távol tarthatják a másik növény kártevőit, ugyanakkor támasztékul is szolgálhatnak egymásnak. Ajánlott egymás mellé ültetni a retket és a salátát, a zellert és a paszulyt. Az egymás mellett lévő hagyma és a sárgarépa illatanyaga távol tartja a másik kártevőit (a muroklegyet és a hagymalegyet), ahogyan a paszuly közé ültetett csombor illatanyaga miatt távol maradnak a babot sokszor támadó levéltetvek. Ugyanakkor hasznos párosítás lehet a bab és kukorica is, mivel az utóbbi támasztékul szolgál az előbbinek – sorolta Burista Csilla.
Ajánlott a vetésforgó
Érdemes a veteményes kialakításakor figyelembe venni, hogy egymást követő években ugyanabba a családba tartozó zöldségek ne kerüljenek azonos helyre, mivel közösek a betegségek és a kártevők is. „Emellett jó tudni, hogy például a pillangósvirágú növények megkötik a levegőben lévő nitrogént – ezzel dúsítják a talajt –, így ha a bab vagy borsó helyére következő évben nitrogénre igényesebb növényt (paradicsomot, paprikát) ültetünk, azok jobban fejlődnek majd” – avatott be a kertészmérnök.
Gizellakor ültette az uborkát
Gere Erzsébet fitódi kertjébe engedett betekintést, ahol már az ágyásokban zöldellt a petrezselyem, a lestyán, a fokhagyma, a dughagyma, és bújni kezdett a murok is. Mint az asszonytól megtudtuk, kedden szedte le a spenótot, mivel annak a magja még tavaly hullott vissza a földbe, így korán kikelt, és a múlt heti esőben szépen növekedett. „Abba az ágyásba karalábémagot vetettem, oda paszternákot (fehérrépa), most pedig az uborka ültetésével foglalkozom” – mutatott az egymás melletti ágyásokra az asszony. Hozzátette, a népi hagyomány értelmében mindig Gizella (május 7.) vagy Zsófia (május 15.) napján ülteti az uborkát, a jó idő miatt választotta idén az első dátumot.
Dolgoztak a „mintaveteményesen”
Az asszony a kertjük mögötti földterületre irányított tovább, a faluban „Burjánok oldalaként” ismert területen elmondása szerint minden évben „mintaveteményest” készítenek tulajdonosaik. Érkezésünkkor a már meglévő rendezett ágyások mellett újak kialakításán dolgozott Burján László és neje, Ilona. A nyugdíjas házaspár már elültette a mákot, a kukoricát, a dughagymát, a fokhagymát, a petrezselymet. Mindemellett az asszony már leszedte az első termést a spenótból, és fogyasztható a retek, a saláta és az újhagyma is. Az éppen akkor készülő ágyásokban pedig a hagymapalántok, a murok, a paradicsom, a paprika és az uborka kap majd helyet – részletezték.
Vetésforgót alkalmaznak
Beszámoltak arról is, hogy saját termesztésű palántákat használnak. Mivel úgy tapasztalták, hogy a csíki hidegek miatt nem elegendő fólia alatt növelni a palántákat, mert így is lefagyhatnak, inkább dobozokban a pincében, a lakásban tartják a kiültetésig. Figyelnek arra is, hogy évente cseréljék a pityókával és a veteménnyel beültetett földterületet – vetésforgót alkalmaznak.
Saját termesztésű palánták a piacon
A csíkszeredai piacon nyüzsgő vásárlóknak főként háromszéki – uzoni, sepsiszentgyörgyi – termelők kínálták palántáikat tegnap. Érkeztek eladók Kibédről és Marosvásárhelyről is. Az uzoni Földes József saját termesztésű palántáinak (káposzta, karalábé, cékla, zeller, karfiol, brokkoli, kelbimbó) kötegét, 12 szálat – a legtöbb eladóhoz hasonlóan – öt lejért árulta. Emellett vásárolhattak nála kiültetni való paprikát, paradicsomot, majoránnát, tárkonyt és lestyánt is. A kibédi Suba József, aki második alkalommal érkezett a csíkszeredai piacra, de rendszeres látogatója a környékbeli piacoknak is, az árusok többségéhez hasonlóan 10 lejért kínálta a hagymapalánta kilóját. A kibédi gazdától megtudtuk, saját termesztésű palántokat kínál, amelyet saját termesztésű magból növelnek.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!