Rádulyt egy hónap múlva hallgatják ki

Fotó: Boda L. Gergely

Estébe nyúlt a csíkszeredai elöljárók Maros Megyei Törvényszéken tárgyalt büntetőperének hétfői tárgyalása, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) hivatali visszaéléssel vádolta meg Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert.

Gáspár Botond

2016. november 22., 11:142016. november 22., 11:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A per délelőtti tárgyalására a vádlottak kihallgatását ütemezte az igazságszolgáltatás, és mivel Szőke Domokos nyilatkozattétele 18 óra után ért véget – több korrupciós ügyet is tárgyalt testület, amelyek mind nagyon elhúzódtak –, a bíró úgy döntött, hogy Ráduly Róbert Kálmánt a következő időpontban, azaz egy hónap múlva hallgatja ki, a perrendtartás szerint pedig ezután következik a tanúk beidézése és meghallgatása, majd a döntéshozatal. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat.

A Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött per idén március 30-a óta folytatódik Marosvásárhelyen, majd az április 27-ei, a május 25-ei, a június 27-ei, a szeptember 21-ei és az október 28-ai halasztások után hétfőn tartották az első érdemi tárgyalást. Az ügyben fontos viszonyítási pont, hogy az alkotmánybíróság a nyáron hozott egy döntést, amely értelmében azokban a jogorvoslati keresetekben, amelyek tárgya a hatáskör nem megfelelő módon történt gyakorlása, nem elég csupán a fenti vádat megfogalmazni, hanem tételesen rá kell mutatni, hogy az illető tisztségviselő melyik törvénynek melyik cikkelye szerint milyen hivatali visszaélésre alapos gyanút jelentő cselekedetet követett el. Erre azért volt szükség, mert a DNA-nál „bevett szokás” volt, hogy általános megfogalmazásokkal és hivatkozásokkal vontak felelősségre tisztségviselőket korrupció gyanújával.

Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen többek között az a vád, hogy jogosulatlanul használták országon belüli, de Hargita megyén kívüli kiszállásra a hivatali – tehát közpénzből fenntartott – gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületénél megadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét. Csakhogy a gépkocsi megtankolására nem költöttek el közpénzt, az ortodox egyház pedig korábban már okiratban jelezte, hogy nem fogalmaznak meg kárigényt a városvezetőkkel szemben, tehát nincs sértett fél.