Potápi Madéfalván: nem szabad lemondani az autonómiáról

Felszentelésének 110. évfordulóján, a három évig elhúzódott felújítását követően vasárnap újraavatták a madéfalvi Siculicidium emlékművet. Délelőtt dísztanácsülést tartottak a helyi kultúrotthonban, amely alkalmával Potápi Árpád Jánosnak, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak díszpolgári címet adtak az emlékmű felújításához nyújtott segítségéért. Az esős időjárás miatt a Siculicidium-kápolnában tartották meg az ünnepi szentmisét, amely után az emlékműhöz vonult az ünneplő tömeg. A csípős hideg ellenére is többen kíváncsiak voltak az eredeti pompáját visszanyert emlékmű megáldására és felújított környezetére.

Miután ismertették az emlékmű elkészítésének történetét − egészen napjainkig −, Szentes Csaba helyi polgármester köszöntötte az összegyűlteket. Beszédében kiemelte, az elmúlt száztíz év alatt kicserélődött egy generáció, de megmaradt az élet és az azzal járó munka vállalása, illetve a meglévő értékek megőrzése és továbbadása. Ehhez józan észre, hitre és alázatosságra volt szükség, az összefogás mellett pedig ezen értékekre alapozva valósulhatott meg a Siculicidium emlékmű felújítása − mondta.

„Az, hogy a székelyek 110 évvel korábban emléket állítottak az áldozatoknak, ma pedig megújították azt, világosan mutatja, hogy kezükben akarják tartani a jelenüket, és elődeik példájából erőt merítve akarják jövőjüket formálni” − mutatott rá Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Véleménye szerint, ahogy az ősök is a végsőkig kitartottak ősi szabadságjogaik mellett, úgy a székelyek ma sem cselekedhetnek másképp: sorsukat maguknak kell alakítaniuk, nem várhatják, és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz majd. „A prefektusi eljárások sokasága, az elkobzott kétnyelvű feliratok, a választott elöljárók meghurcolása nem rettent el minket, mert Isten szolgája Márton Áronnal valljuk, hogy az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

Ezért arra biztatta a jelenlevőket, hogy ne adják fel a küzdelmet, ne mondjanak le arról, ami évszázadokkal korábban az övék volt. Mint mondta, az autonómia, az önrendelkezési jog a székelyek ősi joga, amelyhez ragaszkodtak 1764-ben, és amelyhez ma is ragaszkodni kell. „A székelyek mai autonómiaigénye megalapozott és jogszerű. És ami számunkra ennél is fontosabb, mélyen a hagyományokban gyökerezik és a jövőt jelenti. Ezért arra biztatom önöket, hogy álljanak ki a területi autonómiáért, fogjanak össze érte és vegyenek részt minden ehhez kacsolódó eseményen” − hangsúlyozta az államtitkár.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az ember természetéhez tartozik, hogy keresi gyökereit, amely által jövőt és jelent tud építeni. Együtt említette az 1849. október 6-án és az 1764. január 7-én életüket feláldozott hősöknek emléket állító emlékműveket, mivel − meglátása szerint − mindkettő mögött az a hazaszeretet áll, amely megmozgatta a magyar nemzetet, a székelyeket. Hiszen akármikor volt arra szükség a törtélem során, mindig − közösségként − megvédték a szabadságjogaikat. „Hogy mit jelentett őseink számára a szabadság, azt tudjuk. Számunkra, a 21. században a szabadság azt jelenti, hogy őseink földjén, szülőföldünkön magyarok akarunk maradni, kultúránkat, hitünket, nyelvünket megőrizni. Amit magunknak kérünk, azt nem akarjuk elvenni senkitől, és a szabadság nem olyan, hogy ha osztják, akkor kevesebb lesz” − fejtette ki. Rámutatott, a szabadság ma azt is jelenti, hogy nem a honvédelmi miniszter mondja meg, miről beszélhetnek és miről kell hallgatniuk.

Ráduly: átéltük, amit a madéfalviak

Végül Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda lemondott polgármestere kapott szót. „Sokat tudnék beszélni, és komoly beszéddel készültem, mert a januári megemlékezés óta személyem és családom is átélte azt, amit 1764. január 7-én érezhettek a madéfalviak, amikor a hóhérjaik galád módon, az éj leple alatt támadtak rájuk” − vezette fel beszédét. Az időjárásra való tekintettel azonban csak Zsögön Zoltán 1910-ben Madéfalván felolvasott versét osztotta meg a jelenlevőkkel, amelyet korábban, 2014. március 15-én olvasott fel a csíkszeredai Vár téren, s amely után − véleménye szerint − elindult az a nemzetbiztonsági lehallgatás, amely 13 hónap után a családja és városa éjszakai megrohanásához vezetett.

A beszédeket követően a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd megáldották a 110 év után először felújított Siculicidium emlékművet, végezetül pedig a magyar és a székely himnuszt énekelték el.