Nem azt mérték, amit tanultak

Június 6-án ért véget a második, negyedik és hatodik osztályosok tudásszintjének felmérése, az oktatási tárca korábbi közlése szerint a teszteken a gyerekek olvasási, írási, értékelési, szövegértési és írásbeli kommunikációs készségeit mérték fel. Az eredmények összesítése most van folyamatban az iskolákban. Amíg a következtetések megfogalmazódnak, a tapasztalatokra kérdeztünk rá.

Nehéz volt a magyar teszt

Török Mária, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola másodikosokat oktató tanítója azt mondta, a másodikosok magyar felmérése sokkal nehezebb volt, mint a negyedikeseké, a rendelkezésre álló 25 perc alatt például két fogalmazást is kértek a gyerekektől, pontozták ugyanakkor a helyesírást is. A tanító szerint a tesztekben olyant is kértek a gyerekektől, amit nem kellett tanulni, ugyanakkor gondot okoz, hogy másként, más stílusban sajátítják el a tananyagot, mint ahogy azt a teszt mérte. Akkor lenne értelme a felmérésnek, ha ebben a stílusban tanítanánk, mint amiben a felmérés feladatait megfogalmazták, ha ilyen lenne a tanterv, a tankönyvek is – mondta a pedagógus.

A román szöveg megértése okozhatott gondot

A jelenlegi formában nem látja értelmét a szintfelmérésnek, mert nem azt vizsgálták, amit tanítanak, a tankönyv, a tananyag nem így van felépítve – mondta egy másik iskola negyedikeseket oktató tanítója is. A nevét nem vállaló pedagógus szerint a negyedikesek tesztje egyébként nem volt nehéz. A román felmérőben az új szöveg megértése okozhatott gondot, mint mindig, a magyar gyerekeknek, ezért jó lenne egy-két szómagyarázatot hozzáfűzni a következőkben a szöveghez – javasolta a tanító.

Újszerű, szokatlan

Inkább szokatlan volt például a hatodikosok tesztje – értékelte Lőrincz Juli, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója. A hatodikosoknak két tesztjük volt, nyelv és kommunikáció, illetve matematika és természettudományok felmérés. A nyelvi tesztben románul, magyarul és angolul kaptak szöveget, három különböző nyelvű szövegre kellett figyelni és így megoldani feladatokat, a gyerekek korábban nem dolgoztak így – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, előfordult, hogy olyan feladatot, amit máskor megoldott a diák, a teszt során elhibázta.

Sok munka, sok papír és festék

Több iskolaigazgató értékelte úgy, hogy nagyon sok munka volt a szintfelmérés lebonyolításával, és nagyon sok papír fogyott ennek során, hisz nemcsak a többoldalas teszteket, hanem a szintén terjedelmes javítókulcsokat és ezek mellé értékelő lapokat is fénymásolni kellett. Lőrincz Juli még elmondta, nem tartja megfelelőnek, hogy kódokkal értékelik a javítás során az eredményeket, mert meglátása szerint a gyerekek így nem kapnak jegyben kifejezhető, értéklehető visszajelzést teljesítményükről.

Pozitív hozzáállást tapasztaltak

A gyerekek, az iskolák és a szülők részéről is pozitív hozzáállást tapasztaltak – mondta a szintfelmérők kapcsán Bartolf Hedvig. Hargita megye főtanfelügyelője is úgy látja, újszerű, szerkezetében, formájában más tesztekkel szembesültek a gyerekek. A pedagógusok észrevételei alapján javasolni fogják az oktatási tárcának, hogy a jövőben ne legyenek egy osztályon belül tételvariációk, és jelzik azt is, hogy zavaróan erős volt a tesztlapokra háttérként nyomtatott azonosító jelzés. A szintfelmérők eredményeit, következtetéseit megyei szinten is összesíteni fogják – közölte a főtanfelügyelő.