Negyvenöt Somlyó utcai roma keresztelkedett meg az Oltban

A csíkszeredai apostoli pünkösdi gyülekezetben keresztelkedést tartottak szombaton az Olt partján: negyvenöt Somlyó utcai felnőtt roma döntött úgy, hogy lopás, káromkodás, átkozódás, verekedés, iszákosság helyett a keresztényi élet elvei szerint élnek tovább.

A szertartás szombaton délután a csíksomlyói cigánytelepen kezdődött, ahol mintegy százötvenen gyűltek össze. Érkezésünkkor a keresztelkedni akarók már fehérbe öltözve hallgatták Lakatos Béla pünkösdista pásztor prédikációját, őket hozzátartozóik, szomszédaik állták körül. A prédikáció után cigány, magyar és román nyelven is elénekeltek egy-egy egyházi énekeket, amelyek betöltötték az egész utcát. Az énekek hatására többen is elérzékenyültek, elsírták magukat. Volt olyan asszony, aki azért zokogott a megható dalok hallatán, mert szeretett volna ő is csatlakozni a hívőkhöz, illetve megkeresztelkedni, de mivel nem tudott lemondani a cigarettáról, így nem tehette meg.

Mivel a délelőtt folyamán Brassóban konferenciát tartottak a hívőknek, többen érkeztek onnan is az eseményre (köztük norvégiai, amerikai és svédországi pásztorok is). Szertartás közben a közeledő autók útjából félrevették a feldíszített asztalt, a kihelyezett székeket, az éneklő hívek félreálltak az útból, az autók után pedig visszarendezték a helyszínt és folytatták tovább az éneklést. Azt követően közösen imádkoztak: mindenki hangosan saját szavaival mondott köszönetet, illetve fogalmazta meg Jézushoz szóló kérését.

Rostás János, aki amellett, hogy a Pro-Europa Romapárt Hargita megyei fiókjának alelnöke, a csíkszeredai pünkösdi gyülekezet pásztoraként is tevékenykedik, kérdésünkre elmondta, 2007-ben keresztelkedtek először cigányok az apostoli pünkösdi gyülekezet elvei szerint, akkor 23-an merítkeztek be. Azt követően minden esztendőben −  tavaly kivételével − voltak keresztelkedni akarók. Idén nemcsak szombaton volt, hanem jövő hónapban is lesz merítkezés, mivel azok, akiknek nem rendeződött az életük − pl. nincs személyazonossági igazolványuk, vadházasságban élnek − nem részesülhetnek keresztségben vagy Úrvacsorában − foglalta össze Rostás János.

Beszélgetésünket a Brassóból érkező vendégek miatt meg kellett szakítanunk. Az érkezők között volt Daniel Dinescu énekes is, aki vallásos témájú énekeivel újra könnyeket csalt a hallgatóság szemébe. Előadott énekei után cigány nyelvű prédikációt hallhattak a jelenlevők, melynek hatására a jelenlevők közül huszonketten úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a hívők közé, megfogadva, hogy ezt követően nem isznak, nem verekednek, nem káromkodnak. Az ezt követő közös ima és éneklés után, hét órakor a szertartáson részt vevők felkerekedtek és autókkal a város Székelyudvarhely felőli kijáratánál található Olt-hídhoz vonultak.

„Azért adtuk magunkat az Úristennek, azért keresztelkedünk meg, hogy ne legyünk rossz emberek, ne verekedjünk, ne igyunk, ne lopjunk, ne cselekedjünk rosszakat. Isten gyermeke a rosszakat hátra kell nyomja, s az Istennek a beszédét, szavait elé kell vegye” − mutatott rá egy megkeresztelkedés előtt álló asszony. Az összegyűltek között volt az a mindszenti hívő is, aki 12 éve első cigányként a börtönben tért meg. Mint beszámolt, 2003 előtt négyszer volt börtönben, megtérése óta viszont egyszer sem − példás családi életet él, kis gazdaságot tart fent, jelenleg pedig saját kezével építi családi házukat.

Közben a keresztelkedni akarók az Olt partján sorakoztak fel, ott tettek fogadalmat arról, hogy életüket jó irányba fogják alakítani, majd egyenként − először a férfiak, utánuk a nők − bementek a vízbe és két pásztor által megmerítkeztek. A vízből kijövet a megkereszteltek közül többen is mosolyogva közölték társaikkal, hogy most szabadultak meg bűnös életüktől, most kezdenek új életet.

Rostás János a szertartás végén kifejtette, mintegy 300 cigány jár a csíkszeredai Tavasz utcai gyülekezeti házba minden vasárnap. Megjegyezte, a somlyóiak nagy tolvajok voltak, és hálás azért, hogy mégis meg tudtak térni. Lakatos Béla, a bemerítésben segédkező prédikátor hozzátette: „azt akarjuk, hogy a cigányok térjenek meg, hogy ne legyenek többet tolvajnak nevezve, a családjaikat tudják megbecsülni, gyermekeket felnevelni”.