Miért kell külön válogatni a szemetet, ha a kukás autón úgyis egybeöntik?

Csíkszeredában a magánházaktól heti rendszerességel szállítják el a szemetet, havonta egy alkalommal pedig a szelektíven gyűjtött hulladékot. Fontos tudni, hogy a szelektív hulladékot külön autóba gyűjtik. Utóbbi járműre tehát már a lakók által megválogatott szemét kerül, olyan, amit később újra kiválogatnak a csíkszentsimoni telephelyen. Csíkszeredában a hulladékmennyiség mindössze 15 százalékát gyűjtötték szelektíven az elmúlt években, de ez még mindig jó arány az országos 5 százalékoshoz képest.

További szelektív hulladékgyűjtésre ösztönöznék a lakókat a Környezetvédelmi Alap által bevezetett szeméttárolási illetékkel, hogy minél kisebb mennyiségű szemét kerüljön a hulladéklerakókba. Így január elsejétől a csíkszeredaiaknak hozzávetőleg egy lejjel kell többet fizetniük havonta szeméttárolási illeték gyanánt a szemételszállítási díj mellett.

A 2013-ból származó 384-es törvény írja elő, hogy 2017-től 80 lejt kell fizetniük minden tonna szemét után a hulladékgazdálkodó cégeknek a Környezetvédelmi Alapba hulladéktárolási illetékként, 2018-tól ez az összeg 120 lejre emelkedik tonnánként. A jogszabály bevezetésének eredményeképpen ezt az illetéket országszerte a szemetet termelő lakosság lesz kénytelen kifizetni január elsejétől kezdődően. Csíkszeredában az előzetes becslések szerint az illeték mértéke személyenként körülbelül egy lej lesz havonta. „Ezzel a törvénnyel szeretnék megerősíteni a szelektív hulladékgyűjtést, ezt nem az Eco-Csík Kft. vezette be, hanem az állam kötelezi erre az összes hulladékgazdálkodó céget” – emelte ki Pál Tamás, a hulladékgazdálkodással megbízott cég igazgatója. A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a hulladéklerakó telepre, mert így annál kisebb illetéket kell fizetni.

A megyeszékhelyen az elmúlt években növekedett a szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége, és az utóbbi időben sikerült teljesíteni a kötelező 15 százalékos arányt is. Azonban uniós elvárás, hogy 2020-ra 50 százalékban kell szelektíven gyűjteni a hulladékot, ehhez az arányhoz képest van még mit tenni Csíkszeredában. Ráadásul Pál Tamástól most azt is megtudtuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtők tartalmának is csupán 60 százalékát tudják értékesíteni. Ennek egyik oka, hogy nem hasznosítható újra minden hulladék. „Például a joghurtos doboznak nincs piaca, nem lehet értékesíteni” – jegyezte meg az igazgató. A másik gyakoribb oka, hogy háztartási hulladékot is dobnak az emberek a szelektív hulladékok közé.

„A szelektív gyűjtésnek lényege, hogy az újrahasznosítható hulladékot külön válasszuk a háztartási hulladéktól. Szelektív hulladéknak az számít, amit később értékesíteni lehet” – magyarázta Pál Tamás. Hozzátette, szórólapokon is hirdették, hogy mit helyezzenek a szelektív hulladékgyűjtő zsákokba, tárolókba a lakók: üdítős, ásványvizes PET-palackokat, tiszta fóliákat (szatyrok, tasakok, csomagolófóliák), kiöblített tejfölös, joghurtos poharakat, kozmetikai termékek és tisztítószerek flakonjait, hungarocellt, alumínium italos dobozokat, fém zárókupakokat, alufóliát, ásványvizes, sörös, üdítős üvegeket, befőttes üvegeket, poharakat, csomagolópapírokat, újságokat, szórólapokat, kartonokat, könyveket. A magánházak lakói a cégtől évente 12 zsákot kapnak erre a célra.

„Azért kérjük a lakókat, hogy egy külön zsákba gyűjtsenek minden újrahasznosítható hulladékot, mert ha úgy kellene kiválogatniuk, ahogyan mi értékesíteni tudjuk, akkor legkevesebb öt, de akár 8 felé kellene szortírozni a hulladékot. Erre azonban értelemszerűen nincs hely” – részletezte Pál Tamás. Ugyanez a helyzet a tömbházlakók számára kihelyezett harang formájú tárolók tartalmával is. Szállításkor ugyan egy helyre ürítik a műanyag, a papír és fém tárolók tartalmát, de a csíkszentsimoni telephelyükön külön kategóriánként szelektálják, bálázzák a hulladékot, majd ezután értékesítik. Az üveget nem szállítják a válogatóba, azt válogatás nélkül, vegyesen értékesítik.

Kézi munkával válogatják

Ottjártunkkor a csíkszentsimoni válogató csarnokban rutinosan dolgoztak a cég munkatársai, előválogatták az értékesíthető hulladékokat, majd több kategória szerint szortírozták és bebálázták. A már kész bálák halomban sorakoztak az udvaron. A válogató telep vezetője, Bálint Levente elmondta, nagyon sok háztartási hulladék kerül a szelektív hulladékok közé, ezért kell először előválogassák, és csak azután rostálják külön típusonként a hulladékot. A nem újrahasznosítható szemetet a regionális szeméttárolóba viszik, illetve ami égethető, azt egy brassói, engedélyezett égetőbe szállítják, szintén bálázva. A műanyag palackokat színek szerint válogatják ki, külön a kéket és külön a zöld és a barna palackokat. Szintén külön bálázzák a keményebb műanyagokat, a papírokat, kartonokat is. A fémeket is átválogatják, ugyanis az alumíniumot külön gyűjtik.