
Fotó: Kristó Róbert
Május 1. a munka ünnepe, de nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa.Május 3-án Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok napja van.
2010. április 29., 21:592010. április 29., 21:59
2010. május 04., 20:312010. május 04., 20:31
Fotó: Kristó Róbert
Fülöp és Jakab ünnepnapja a római Tizenkét Apostol-templom felszenteléséhez kapcsolódik. Ezt a templomot 570-ben, május 1-én szentelték föl, s ekkor ünnepelték a két apostolt, akiknek ereklyéi ide kerültek. Mivel május elseje Szent József ünnepnapja lett, Fülöp és Jakab napja átkerült a legközelebbi szabad napra, május 3-ra (érdekesség, hogy 1955 és 1969 között május 11-én volt Fülöp és Jakab napja!).
Az evangéliumok és az Apostolok Cselekedetei csak szűkszavúan beszélnek Fülöpről és Jakabról. Mind a négy apostolnévsor azonban megnevezi mindkettőjüket, Fülöpöt az ötödik, Jakabot, Alfeus fiát pedig a kilencedik helyen.
Május elseje 1889-ben, a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a munka ünnepe. A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Mivel ezt régen Jakab napján hajnalban és titokban állították, vagy mivel az ébredező szerelem jelképe, azért jakabfa, jakabág, hajnalfa néven emlegették. A zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A májusfákat több vidéken szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, tele üveg borral, hímes tojással stb. díszítették fel, mielőtt azt a kapufélfára szegezték volna. Egyes csíki falvakban a fát ki is faragták, Háromszéken a legény még a nevét is rávéste. Vitos Mózes írja, hogy ezen a napon a székelyföldi falvakban „minden jóravaló lánynak kapujába vagy házajtaja elé, akinek szeretője van, fehér vagy lucfenyő ágat vernek”. Egyes településeken nyírfát használtak jakabágnak. A májusfa-állítás Csíkban még a két világháború között is eleven volt, ma már sajnos, kiveszőben van ez a szép népszokás.
A Csíki-medencében a borzsovai templom védőszentje Munkás Szent József, itt az ünnepi búcsús szentmisét vasárnap, május 2-án délben fél 1 órakor tartják – tudtuk meg Gergely Géza csíkszentmiklósi esperes-plébánostól, Borzsova ugyanis Csíkszentmiklós filiája. Szintén Munkás Szent József a védőszentje a Gyergyói Főesperesi Kerületben, a gödemesterházi plébániához tartozó ratosnyai kápolnának.
Isten éltesse minden József, Fülöp és Jakab nevű olvasónkat!
Mellékelt felvételünkön a csíkborzsovai templom látható.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.