Magyarellenesség focimeccseken

Sokkolóan hatott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség kedden nyilvánosságra hozott határozata, amely értelmében március 22-én zárt kapus lesz a magyar–román labdarúgó világbajnoki selejtező, mert az augusztusi, Izrael elleni felkészülési mérkőzésen a szurkolók egy része zsidóellenes rigmusokat kiabált. Az eset sokakat megdöbbentett.

A döntés apropóján két csíkszeredai, médiában dolgozó személy az elmúlt évek román–magyar meccseinek magyarellenes tapasztalatairól mesélt.

Becze: először féltem sporteseményen

Becze Zoltán újságíró és Ferencz Hunor operatőr jelen volt az 1999. június 5-i Európa-bajnoki román–magyar selejtezőmérkőzésen, Bukarestben.

„Sok meccsen voltam világszerte, de az a mérkőzés volt az egyetlen, amelyen féltem. Útban a Steaua focicsapat stadionja felé, ahol a mérkőzést játszották, kollégáimmal nem mertünk magyarul megszólalni. A szurkolók sálain »Magyar vért akarunk!« jelszavakat olvastunk. A találkozó kezdetén az ordítozások miatt nem lehetett hallani a magyar himnuszt, az egész meccsen azt kiabálták, hogy »Ki a magyarokkal az országból!«, »Rátok rontunk, lemészárolunk!«, »Jöjjön Funar, és vessen át a határon!« (Gheorghe Funar Kolozsvár, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült egykori polgármestere). Szörnyű érzés volt” – emlékszik vissza Becze Zoltán csíkszeredai újságíró, aki a mérkőzésről a Román Televízió magyar adásának készített híranyagot. Azon a találkozón a románok 2–0-ra nyertek.    

Ferencz: mintha kivégzésre mennénk

Ferenc Hunor csíkszeredai operatőr számára is emlékezetes marad az az összecsapás.
„A stadion felé a szurkolók mindenhol fáklyákat égettek, olyan érzésem volt, mintha kivégzésre mennénk. Kínosan hallgattunk. Sosem felejtem el azt az érzést” – eleveníti fel Hunor.

Becze akkor is, és utólag is elvárta volna, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) legalább elmarasztalja az összecsapás szervezőit, de tudta szerint semmi ilyen nem történt. „Tudni kell, hogy a labdarúgó-szövetségek számára mindig az a legfontosabb, hogy az adott focimeccsre kiküldött megfigyelő mit ír jelentésében. Ez mindig fontosabb, mint a találkozón készült felvételek” – hangsúlyozza Becze.

Újabb meccsek, újabb incidensek

Az 1999-es összecsapás előtt, 1998. október 14-én Budapesten találkozott a két csapat (1–1) . Becze Zoltán azon is jelen volt. „Egy román szurkolói busz ablakát betörték, a meccsen viszont civilizáltan viselkedtek a szurkolók. Tisztán lehetett hallani mindkét himnuszt.”

A véletlen – és a sorsolás – úgy hozta, hogy a két Eb-selejtező után a 2002-es világbajnoki selejtezőn is egy csoportba kerültek a magyarok és a románok.

2001. június 2-án Bukarestbe utazott a magyar válogatott, a Magyar Labdarúgó-szövetség biztonsági okokra hivatkozva nem javasolta a szurkolóknak, hogy kövessék kedvenceiket. „Ott a hangulat már nem volt annyira vészes, igaz, akkor sem lehetett hallani a magyar himnuszt. Azelőtt viszont heteken át azt kérte számon a román sajtó, hogy a román válogatott edzője, Bölöni László miért magyarul írja jegyzeteit. A románok könnyedén nyertek 2–0-ra.” Ezt követően még abban az esztendőben, 2001. szeptember 5-én Budapesten is 2–0-ra nyertek a románok.

Kettős mércét alkalmaznak?

„A Magyar Újságírók Románia Egyesülete sportosztályának elnökeként és egyszerű erdélyi újságíróként is elvárnám a FIFA-tól, hogy ne alkalmazzon kettős mércét. Egy hivatalos meccset, a március 22-i magyar–román selejtezőt ne sújtson ilyen drasztikusan, lévén, hogy a döntését kiváltó ok egy barátságos találkozón, a magyar–izraeli összecsapáson történt” – összegezte Becze Zoltán.

Közben a Magyar Labdarúgó-szövetség közleményt adott ki, amelyben túlzottnak és igazságtalannak tartja, hogy a csapatnak egy barátságos meccsén történt eset miatt egy sorsdöntő, a legrangosabb nemzetközi sorozatba illeszkedő mérkőzésen kell letöltenie a kirótt büntetést.