Konyhai edények agyagból

Fazekasműhelyében látogattuk meg László Zsoltot, aki tizenhat éves korától űzi ezt a mesterséget. „Több mint százszor fogjuk kézbe az edényt, amíg kész termék lesz belőle” – mondta érdekességként, miközben rámutatott a polcokon sorakozó, száradó agyagedényekre a fazekasmester. Szakmája alapjait a csíkdánfalvi fazekasműhelyben sajátította el, később Magyarországon bővítette tudását, ami főként a mesterség technológiai részét jelentette. Mint mesélte, 2008 környékén sikerült csíkkarcfalvi házában saját műhelyt kialakítania. „Éreztem, hogy itthon szeretnék dolgozni, saját koronggal.”

A kézi munkától a gépekig

A kerámiákat csíkdánfalvi sárga és vörös agyagból készíti, kezdetben 300-400 kilogrammnyi agyagot kellett meggyúrnia kézzel, amíg korongozható alapanyag lett belőle. Időközben a kézi munkafolyamatokat –  kivéve a korongozást, az edények megformálását, illetve azok mázazását és díszítését – sikerült gépekkel helyettesítenie. Ezeket a házi készítésű gépeket tekintettük meg, mindegyik fontos kellékét jelenti a kerámiaedények gyártásának.

A kerámiakészítés lépései

Az agyagtól a kész termékig hosszú út vezet. Először szűrőberendezésekkel mossák és szitálják át a nyersanyagot. Az így keletkező agyagszeleteket egy vákuumos gyúrógépbe helyezik: a végeredmény egy képlékeny anyag, azaz a formázható fazekas agyag. Ebből az anyagból korongozzák ki, préselik formába igény szerint az edényeket. „Ezt követően az edények kiszárítása következik, ehhez több hétre van szükség, nagyobb a selejtes edények száma, ha hirtelen száradnak” –  magyarázta a felcsíki vállalkozó. Utolsó fázisban következik az égetés: régen fatüzelésű kemencében történt, ma már elektromos, számítógép-vezérlésű kemencében égeti ki a kerámiákat. Az első égetésnél nyolc óra alatt kell felhevíteni a kemencét 850 Celsius-fokra, a másodiknál, a mázazást követően pedig közel 950 Celsius-fokon edződnek az edények egy órán keresztül, és csak ezután lesz kész a termék. László szerint a gépek segítségével jóval több terméket tudnak elkészíteni, sőt a jelenleginél kétszer nagyobb kapacitásra is képesek.

Virágcseréptől a káposztás fazekakig

Eleinte virágvázákat, virágcserepeket gyártott, később – a vásárlói igényekre reagálva – áttért a konyhai edények készítésére. „A négy literestől egészen a húsz literes edényekig, minden méretben formázok káposztafőző fazekakat.” Mint magyarázta, az edényekben nem ajánlott nyílt lángon főzni, hiszen a gázkályhára helyezett cserépfazék hirtelen intenzív hőt kap és emiatt elszakadhat. Ehelyett a lassú felmelegedést biztosító sütőben érdemes a kerámiaedényekben ételt készíteni.

„A káposztafőző fazekakon kívül mézes köcsögökre, tejesedényekre, pálinkáspoharakra, fedővel, füllel ellátott edényekre is egyre nagyobb az igény” – sorolta a fazekas. A felcsíki motívumokkal díszített termékeivel kézműves vásárokon is találkozhatunk. Jelenleg a székely termék védjegyet szeretné megszerezni kerámiaedényeire.