Kenyerünk-e az igazság?

A Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége minden évben kegyelettel emlékezik a romániai politikai üldözöttekre, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Mivel idén vasárnapra esett a megemlékezés, a diákság hiányzott az ünnepségről, maroknyi emlékező hajtott fejet az átkos kor áldozatai előtt. A szervezők részéről Kelemen Csongor volt politikai elítélt mondott köszöntőt, kiemelve, hogy huszonnégy évvel a változás után még mindig félünk kijönni és hozni egy szál virágot, azoknak a lelki üdvéért, akik mindenüket feláldozták. „Ma egy átkos korszak áldozataira emlékezünk, akik szabadságukat, életüket áldozták fel, hogy gyerekeiknek, unokáiknak szebb, nyugodtabb és szabadabb élete lehessen”. Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke Ilyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta el.

Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt beszédében követelte az elnyomó apparátus még élő személyeinek elszámoltatását, bűneik felsorolását. „Történjen meg a múlt teljes feltárása és szereplőinek elszámoltatása. Hol vannak a kihallgató tisztek ezrei, a vérbírák százai, a besúgói hálózatok tisztjei?” – tette fel a költői kérdést. „Erre az elhantolatlan múltra semmilyen jövőt nem lehet építeni” – summázta beszéde végén Nagy Benedek.

Novák Franciska szavalata után a történelmi egyházak részéről Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános és Solymosi Alpár unitárius lelkész szólt a jelenlévőkhöz. „Adjon az Isten el nem csüggedő szívet, hogy a vallató cellákban, börtönökben és kivégző helyeken elesett testvéreink nyomában, népünkért mindent megtegyünk” – fogalmazott Darvas-Kozma József.

Solymosi Alpár arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért nem szólalnak meg azok az emberek, akik a múlt rendszer gépezetének részei és részesei voltak. „Mai világunkban kenyerünk-e az igazság, vagy továbbra is a kenyeret a gazság adja az embereknek? Ma is az érvényesül, az jut előre, aki hazudik, aki csal, becsapja embertársait, ezért nem fognak előállni és színt vallani a múlt rendszer zsarnokai” – hangsúlyozta az unitárius lelkész.

Az ünnepség végén a kegyelet és az emlékezés koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatánál, a résztvevők közösen énekelték el a székely himnuszt. Ezt követően megkoszorúzták a Szentlélek utcai temetőben a csíkszeredai börtönben elhunyt női politikai foglyok emlékművét is.