Javítani az állatállományt

Több mint fél évszázada van lehetőségük a Hargita megyei gazdáknak, hogy törzskönyveztessék állatállományukat. Az évek során fokozatosan nőtt az állattartók érdeklődése a törzskönyveztetés iránt, a kilencvenes évek végén pedig elérte az eddigi csúcsot, akkor ugyanis a 40 ezres törzsállományból 10-12 ezer egyed esetében végezték a termelés-ellenőrzést – számolt be Sólyom Gizella állattenyésztő mérnök. Szász Ilona, a Hargita Megyei Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Hivatal vezetője hozzátette, azt követően viszont volt egy visszaesés, ugyanis míg a 1960-as évektől állami támogatással végezték ezt a tevékenységet a szakemberek, a kétezres évek közepén ez magánkézbe került, majd 2010-ben megszűnt. 

2012-ben indult újra, akkor a Brassó megyei Országos Piros-Tarka Tenyésztők Egyesülete kapta meg a jogosultságot, hogy az ország területén bevizsgálják a szimentáli törzshöz tartozó egyedeket. Abban az évben Hargita megyében 23 gazda 644 állatát ellenőrizték. Egy év alatt jelentősen nőtt az érdeklődés, így a következő év végén már 44 szarvasmarhatartó 1024 állattal vett részt a programban. 2014-re ez a szám megnégyszereződött: 146 tenyésztő 4488 állatát vették nyilvántartásba. Hogy 2015-ben pontosan hány állaton végzik a termelés-ellenőrzést, azt majd a hónap végén tudják meg, azonban csak december folyamán további 401 gazda kérte a termelés-ellenőrzésbe való bekerülést – foglalta össze az intézményvezető. Hozzátette, idén elindul a húsmarhák törzskönyvezési és termelés-ellenőrzési folyamata is, ezzel kapcsolatban eddig 35 gazda érdeklődött.

A törzskönyv megszerzéséhez legalább egy laktációt (305 napot) kell tartania az állat termelés-ellenőrzésének, de ezt rendszerint az egyedek élete végéig kérik a gazdáik. Emellett az állatok származása is ismert kell legyen, illetve meg kell felelniük a fajtára jellemző küllemi elvárásoknak is, azaz a törzskönyvben szerepel majd az állat születési dátuma, fajtája, eredete és termelése. Legalább 10-12 évre van szükség ahhoz, hogy egy átlag szarvasmarhából elit állatot lehessen kinevelni. Ehhez a mesterséges ondózás ajánlott, illetve megfelelő takarmányozásra is szükség van – állítja a szakember.  

Mivel a törzskönyvezett állatoknak ismert az eredetük, így azok értékesebbnek számítanak, és jóval magasabb áron lehet őket értékesíteni. A termelés-ellenőrzésre évente 70 lejt kell költeniük a gazdáknak minden állat után, emellett a beondózás 50-60 lejbe kerül. Egy törzskönyvezett szarvasmarha akár 8 ezer lejért is értékesíthető, ismeretlen eredetű társaikért viszont legjobb esetben is négyezer lejt adnak. Másik nagy előnye a minőségi állatállománynak, hogy nagyobb a tejtermelése.

A rendszeresen megszervezett állatvásárokon és -kiállításokon évről évre nagyon jól követhető a szarvasmarhák minőségi javulása, hiszen ezekre csak ismert eredetű teheneket lehet benevezni, így lehetőség nyílik az állatok küllemi fejlődését szemmel követni, illetve ilyenkor közlik a hivatalos termelés-ellenőrzés eredményeit is. Kérdésünkre Sólyom Gitella kifejtette, akárcsak az elmúlt évtizedekben, jelenleg is az országos átlagon jóval felüli szinten van a Hargita megyei állatállomány tejtermelése és ondózási aránya is.