Indulatkeltő kereszt-kérdés a gimnáziumban

Eltávolított egyházi szimbólumok: egyelőre üres a tantermek táblái fölötti rész

A csíkszeredai Szent Kereszt plébánia szerdai búcsúünnepére összegyűlt hívek igencsak meglepő mondatokat hallhattak a szentmise során. Darvas-Kozma József esperes arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a megyeszékhely egyik iskolájában az igazgató eltávolíttatta a kereszteket az osztálytermek falairól. Mint később kiderült, a szóban forgó intézmény a Márton Áron Gimnázium.

„1944. szeptember 11-én a szovjet katonák bevonultak Csíkszeredába. Itt a templomban mindent összetörtek: a szent keresztet ledobták, Nepomuki Szent János szobrát lefejezték. Annyi rombolást vittek végbe, hogy a hívek csak 1945 januárjára tudták annyira rendbe tenni a templomot, hogy szentmisét tarthassanak. 2011. szeptember 11-én Csíkszereda egyik középiskolájában az igazgató a kereszteket a tantermekből leszedette. 1944-ben a szovjetek próbálták a keresztet eltüntetni, most 2011-ben az egyik iskolaigazgató akarta ezt tenni. Különös ez, hisz az ország címerében, a sas szájában tartja a keresztet, a parlamentben a honatyák előtt ott a kereszt, a megyeházán ott a kereszt, és az út széleken állítjuk a kereszteket (...)\" – ezen mondatokkal adta a búcsús mise során a hívek tudtára a történéséket az egyházi méltóság. De tulajdonképpen mi is történt?

Mint azt nem hivatalos forrásokból megtudtuk, a polgármesteri hivatal mint a Márton Áron Gimnázium fenntartója, illetve a katolikus egyház mint az épület tulajdonosa közösen döntött arról, hogy a felújítás alatt álló intézmény azon részein, ahol befejeződtek a munkálatok, a tantermekben a táblák fölé elhelyezzenek egy keresztet, illetve Csíkszereda és a Gyulafehérvári Főegyházmegye címereit. A botrány az elmúlt hétvégét követően robbant ki, ugyanis a tanévkezdés előtt az említett szimbólumokat eltávolították a tantermek falairól.

Szorosan összefügg a gimnázium életével az egyházi szimbólumok használata

Darvas-Kozma József esperes kérdésünkre nem kívánta kommentálni az eseményeket, mondván, nem szeretne hangulatot kelteni, inkább közvetítői szerepet töltene be ebben a kérdésben. A polgármesteri hivatal részéről sem sikerült megszólaltatnunk az illetékeseket, ám birtokunkba jutott az a Márton Áron Gimnázium vezetőségének címzett átirat, melyet Antal Attila alpolgármester mint az utóbbi intézmény fenntartójának, illetve Darvas-Kozma József esperes mint az épület tulajdonosának képviselője látott el kézjegyével. Ebben leírják azon kérésüket, hogy a felújítás végeztével az iskolának átadott tantermek falain, a táblák fölött, helyezzenek el egy egyszerű, fából készült keresztet, ettől jobbra Csíkszereda Megyei Jogú Város címerét, a kereszttől balra a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye címerét. Indoklásként úgy fogalmaztak, ily módon kívánnak tisztelegni a száz évvel ezelőtti iskolaépítők emléke előtt. Hasonlóképpen ezen szimbólumokkal emlékeztetnének arra, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint Csíkszereda Megyei Jogú Város vezetőségének előremutató megegyezése és összefogása alapján volt lehetséges az épület rendeltetésének hosszú távon a magyar tannyelvű oktatás szolgálatába állítása, valamint teljes körű felújítása.

Nem tiltja a törvény az egyházi szimbólumok használatát

„Azzal a kéréssel fordult hozzánk az önkormányzat, valamint a szóban forgó tanintézmény, hogy véleményezzük azt a kezdeményezést, miszerint a Márton Áron Gimnázium egyik épületrészének a tantermeiben felkerüljön egy fából készült kereszt, illetve egy egyházi, valamit a megyeszékhely címere” – reagált az eseményekre Ferencz S. Alpár. Hargita megye főtanfelügyelője úgy fogalmazott, hogy államjogi törvénykezés szempontjából a tanintézmények osztálytermeiben az ország hivatalos címerét, az épületre pedig annak zászlóját kell kitenni. „Más szimbólumok használatáról semmilyen módon nem rendelkezik a törvény” – hangsúlyozta az illetékes. Hozzátette, semmilyen fajta törvénytelenséget nem látnak a tanintézménynek a múltjával, névadójával és fenntartójával kapcsolatosak jelképek megjelenítésében.

Címerek lesznek, kereszt nem

„A tanfelügyelőség állásfoglalása egybeesik a mi nézeteinkkel. Ezt úgy értelmezzük, hogy kötelező betartani az állami jelképek használatára vonatkozó jogszabályokat. Ugyanakkor lehetséges más szimbólumok elhelyezése is, ennek mérlegelése az iskola hatáskörébe tartozik, megfontolván a különböző igényeket, javaslatokat, lehetőségeket. Ennek értelmében fogunk további lépéseket tenni” – említette a tanfelügyelőség álláspontjának ismeretében Varga László. A Márton Áron Gimnázium igazgatója kifejtette, megismételik a polgármesteri hivatal irányába még július elején tett javaslatokat. Azaz, olyan jelképek elhelyezését képzelik el, amelyek méltón tükrözik a tanintézmény jelenlegi helyzetét. Így az iskola tantermeinek falán a város címere mellett Márton Áron püspöki címere kapna helyet.