Házszentelés távoli tanyákon

Nagy hóban, erdőn, mezőn és – ha kellett – vékony pallókon átkelve vitték az áldást, a szentelt vizet: Farkas Árpádot, a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony egyházközség plébánosát, valamint Bálint Zoltán kántort kísértük el a karcfalvi tanyák és a hétvégi házak szentelésére.

„Isten adja áldását erre a hétvégi házra, legyen benne szeretet, jóság, békesség, öröm, és adjon erőt a nehézségek, megpróbáltatások idejére” – mondta a plébános, majd szentelt vizet hintett Kosza Istvánéknál, akikhez elsőként betértünk. A kertben méhkaptárok sorakoztak, a házigazda arra kérte a papot, hogy azokat is szentelje meg, hisz bár tavaly nem volt jó a méztermés, ők a méhekből élnek.

A lábát tavaly amputálták. „Az ad neki erőt, hogy még megmaradt a humorérzéke” – ez már a szomszédban hangzik el, Kurkó Albinéknál, ahol a felesége és két kislány is várta a pap bácsit. Legnagyobbik lányuk a szenttamási fúvószenekarban játszik, épp próbán volt. Sokat vannak kint a hétvégi háznál, a ház mellett veteményest és gyógynövénykertet is kialakítottak. A szilvesztert is ott töltötte a család, ennek apropóján idéződtek fel különböző szilveszteri történetek.

Karcfalván és Jenőfalván 2010-től kezdett el járni a pap megszentelni a községhez tartozó tanyákat és hétvégi házakat. Évről évre egyre többen igénylik, hogy hétvégi házaikra is mondjon áldást, szívesen kínálják a „házszentelő bizottságot” süteménnyel, kávéval, borral, sok minden elhangzik ilyenkor, amire máskor talán nincs alkalom. „Ilyenkor látom, hogy ki milyen körülmények között lakik. Azt látom, hogy a hívek készülnek a házszentelésre: kijönnek ide, már reggel begyújtanak, a havat eltakarítják. Ilyen alkalmakkor jobban megnyílnak az emberek” – mutatott rá Farkas Árpád plébános.

A vidéki házszentelésről készült riport teljes terjedelmében a Csíki Hírlap 2015 január 13-án, kedden megjelent lapszámában olvasható.