Gyűlést tartottak a Hargita megyei méhészek

Éves nagygyűlését tartotta meg szombaton délelőtt a Hargita Megyei Méhészegyesület Csíkszeredában. Az eseményen a megyei egyesület tagjai és vezetője mellett jelen volt Románia és Magyarország országos méhészegyesületének elnöke, illetve Tánczos Barna szenátor is. A megyei önkormányzat gyűléstermébe szép számmal érkeztek méhészek, akik négy órán keresztül előadásokat hallgattak végig.

Elsőként házigazdaként Lázár Tibor szólalt fel. Beszédében kiemelte, európai viszonylatban Románia és Magyarország nagyhatalom a méztermelésben. Mivel az országban nincs más ágazat, amiről ugyanez elmondható, így joggal lehetnek büszkék munkájukra. Ugyanakkor rámutatott a méz jótékony hatásaira is, amiért minél többet kellene termelni, és ami nagyon nehéz feladat a folyamatosan változó időjárási viszonyok miatt is. A tavalyi termés az elmúlt ötven év leggyengébbike volt, s talán ezért is, a méhészek sosem tervezhetnek csupán egy évre, hiszen a bő esztendők után mindig következnek a szűk esztendők.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor az új Vidékfejlesztési Program kiírásait és azok kihívásait ismertette a méhészek számára. A politikus bevallotta, a 2015-től bevezetett program egyelőre nem sok jót ígér a méhészeknek, mivel az azzal életbe lépő európontrendszer nem kedvez nekik. Elismerte, ez a politikusok és az egyesületi vezetők mulasztása volt, ugyanis egy statisztikai felmérés alapján határozták meg a méhcsaládonként járó 52 európontot. Ha ezt sikerülne legalább megkétszerezni, akkor a méhészeknek is lenne esélyük a különböző kiírásokra pályázni. Megígérte, ennek érdekében komoly lobbitevékenységet folytatnak a következő hetekben.

A romániai országos egyesület elnöke, Ioan Fetea összefoglalta a román méhészet helyzetét, kiemelve, Románia nagytermelőnek számít európai és világviszonylatban is, habár amíg a romániai méhészek átlag 32-35 méhcsaláddal foglalkoznak, addig az Egyesült Államokban ez a szám meghaladja a százat. Meglátása szerint a méhészetek fejlődése az európai uniós pénzek lehívásának sikerességétől függ, amelyekhez a fent már említett okok miatt nehéz hozzáférni.

A szakhatóságok adatai különböznek azzal kapcsolatban, hogy hány méhcsalád található ma az országban: a számok változnak egymillió-négyszázezer és kétmillió között. A szakember kifejtette, a romániai méhészetek 50-55 százaléka kevesebb mint félszáz méhcsaládos gazdaság, a méhészek 25 százaléka 50-150 közötti méhcsaláddal rendelkezik, míg csupán 20-22 százalékuknak van több mint 150 méhcsaládjuk.

Mészáros László egyesületi elnök az általuk alakított Országos Magyar Méhészegyesület felépítéséről és működéséről számolt be. Elmondta, a hivatalos adatok szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett a méhészetek száma Magyarországon: míg 2005-ben közel 16 ezren foglalkoztak ezzel az ágazattal, ez mostanra már meghaladta a 20 ezret, közülük 1500 professzionális. Egymillió-százezerhez közelít a magyarországi méhcsaládok száma, amelyek éves méztermése 22-25 ezer tonna, ennek 73 százalékát külföldön értékesítik. A magyar méhészek az akácméz kilójáért 28,8 lejnek megfelelő forintot kapnak, míg a vegyesért 13,7 lejnek megfelelőt.