Gyakran látáshiba áll a figyelmetlenség hátterében

„Nemsokára megnyílnak az iskolák kapui, kezdetét veszi az új tanév. Ez egy olyan időszak, amikor a gyermek szeme fokozott igénybevételnek van kitéve, órákon keresztül váltakozva figyelmesen néznie kell hol a füzetet, hol a táblát. Nem megfelelő körülmények között, tehát például nem megfelelő megvilágításnál vagy testtartásnál ez még az egészséges szem számára is fárasztó\" – mutatott rá Ferencz Hanke Jutka csíkszeredai szemész főorvos. Úgy véli, a látáshibás gyermek kiszűrése főként a szülő, de a pedagógus feladata is.

„Nagyon fontos a gyermek viselkedésének a megfigyelése az iskolai tevékenység alatt. Az első órákon figyelő, de később szórakozottá, nyüzsgővé váló gyermekeknél gyakran találunk ki nem javított fénytörési hibát. Nem ritkán az ilyen gyermek figyelmetlenségét más okokkal, például magatartásbeli gondokkal magyarázzák, és fegyelmezni próbálják. Ez főként kisiskolásoknál fordul elő, akik még nem tudják elmondani a panaszaikat\" – fejtette ki. Hozzátette, ugyanez érvényes lehet azokra a gyermekekre is, akiknek az írása fokozott igénybevételnél romlik, csúnyábban és ferdén írnak. Fénytörési hiba állhat fenn akkor is, ha a gyermek írás-olvasás közben túlságosan közel hajol, úgymond belebújik a könyvbe – sorolta fel a látáshibára utaló tüneteket az orvos.

Távollátás, rövidlátás

A szemész főorvos ismertette, iskolás korban a tartós szemmunka közben még előfordulhat, hogy a gyermek szemhéja duzzadt, szempillája között korpaszerű lerakódás van, könnyezik, kivörösödik a szeme, szem környéki, homloktájéki fejfájásra panaszkodik, a betűk összefolynak, elmosdónak a szeme előtt. Ilyenkor főleg távollátás, hipermetrópia áll fenn. „Ugyancsak kisiskolás korban kezdődhet a rövidlátás, a rövidlátó egyén a távoli tárgyakról csak elmosódott képet lát, ezért hunyorog, ha például a táblát vagy a tévét nézni. Ha a tanulók közül egyesek nem látják jól a táblára írtakat, ha közel tartják a könyvet, fáradékonyságra panaszkodnak, de a cérnát a legkisebb lyukú tűbe is be tudják fűzni, akkor rövidlátásra, miópiára lehet gondolni\" - foglalta össze a főorvos.

Egy másik látásprobléma az asztigmatizmus (nem pontszerű leképzés). Erre a problémára a főorvos szerint például abból lehet következtetni, ha a gyerek egy legyező vonalas rajzai közül az egyik vonalat mindig élesebben látja, mint a többit. Az asztigmatizmus által érintett gyerekek gyakran betegednek meg idült és kezeléssel nehezen befolyásolható kötőhártya-gyulladásban (konjuktivitisz) vagy szemhéj-gyulladásban (blefaritisz). „Anizometrópiáról akkor beszélünk, ha a két szem fénytörése nem egyforma, ilyenkor a gyerek panaszmentes, mert a „jó szemével\" tökéletesen lát, észre sem veszi, hogy a másik szem hibás. Ilyenkor azonban a hibás szem gyakran tompalátóvá válik\" - ismertetett egy másik szemproblémát a szemorvos.

Időben szemvizsgálatra kell vinni a gyereket

Ferencz Hanke Jutka hangsúlyozta, hogy a felsorolt töréshibák időben való felismerése és korrigálása ajánlott. Nemcsak iskolakezdés előtt vagy az esetleges látásproblémák észlelése után kell szemorvoshoz fordulni, hanem egyes esetekben már a kisgyerek egyéves korában, vagy akár azelőtt is. „Ismételten felhívnám a szülők figyelmét, hogy szemészeti vizsgálat szükséges minden olyan esetben, amikor a gyermek szemeinek állása nem párhuzamos - ha csak időlegesen is - , ha a szülőknél vagy a családban előfordul kancsalság, tompalátás, szemüvegviselés, tehát fennáll az öröklődés veszélye. Ilyenkor teljes panaszmentesség esetén is javasolt a gyerek egyéves kora körül a szemészeti vizsgálat. Szintén el kell vinni szemész szakorvoshoz a gyereket abban az esetben, ha koraszülött volt, kis súllyal született, oxigénkezelésben részesült, vagy ha az anya várandóság idején valamilyen fertőző betegségen esett át\" - szögezte le a szemész főorvos.

Tanácsok olvasáshoz, tanuláshoz

Ferencz Hanke Jutka néhány tanácsot is megfogalmazott a gyerekek olvasási, tanulási szokásaihoz, szemük egészségének megőrzése érdekében. Elmondta például azt, hogy nemcsak szemüveges gyerekeknél, hanem minden gyerek esetében érdemes odafigyelni arra, hogy a látás szempontjából a legjobb a természetes megvilágítás, a mesterséges megvilágításnak pedig megfelelő erősségűnek kell lennie. Szintén fontos a látás szempontjából is a helyes ülés, tehát a megfelelő méretezésű íróasztal, szék, iskolapad. Az osztályban ugyanakkor a szemüveges gyerek az első padban üljön és lehetőleg szemben a táblával – mondta a főorvos. Az olvasási szokásokat illetően azt emelte ki, ne engedjék a szülők az ágyban való olvasást, mert oldalfekvésben a két szemnek a szöveghez viszonyított különböző távolsága alkalmazkodási zavarokat vált ki, gyors kifáradáshoz, elalváshoz vezet. Háton és hason fekve szintén kényelmetlen olvasni, mert a szem nehézkesen követi a szöveget – mutatott rá.

Az orvos hangsúlyozta, a kisgyerekeknek olyan könyvet kell vásárolni, amely a tankönyvekhez hasonlóan figyelembe veszi a látásfejlettség életkori sajátosságait. „A tankönyvek az általános pedagógiai követelmények mellett az adott korosztály egészségügyi igényeinek is megfelelnek, követik a gyermek látásnak fejlődését. Első osztályban például nagyobb a betűméret, más a sorszélesség, mint negyedik osztályban. A meséskönyveknél és az ifjúsági könyveknél is figyelni kell arra, hogy a gyerek ne fárassza a szemét. Ha a gyermeknek könyvet választunk, ne csak a címet és a szerzőt nézzük, hanem azt is, hogy legyen a könyv a látásfejlettségnek megfelelő. A könyvek lapja legyen fehér színű papír, amelyen a fekete betű kontrasztja kifejezettebb. A papír vastagsága legyen olyan, hogy a túloldali nyomás ne üssön át rajta, mert ez rontja az olvashatóságot. A papír ne legyen fényes, mert a visszaverődés zavarja a látást. A sorok hosszúsága és a betűméret legyen megegyező a kornak megfelelő tankönyvben találhatóval\" – tanácsolta az orvos.

Súlyos következményekkel járhat az elhanyagolt látásprobléma

„Szeretném hangsúlyozni, hogy modern világunkban az optimális látóteljesítmény (látásélesség, térbeli látás, színlátás, alkalmazkodási képesség a távolsághoz és fényviszonyokhoz, látótér stb.) nem nélkülözhető, és csak azoknál a gyermekeknél érhető el, illetve javítható az adott lehetőségek határáig, akikre a szülők és nem utolsósorban a pedagógusok odafigyelnek, és akik idejében kerülnek szakrendelésre\" – mondta Ferencz Hanke Jutka. A szemész főorvos hangsúlyozta, a kezeletlen látásproblémáknak súlyos következményeik is lehetnek. Távollátás esetén a látásprobléma nem fokozódik, viszont a gyermek panaszai meg fognak szaporodni - ismertette. „Fáradékonyabb lesz, tanulás közben elálmosodik, feláll az asztal mellől, olyan megnyilvánulásai vannak, mintha nem érdekelné a tanulás, pedig ezek a tünetek sokszor a szemfáradtságot takarják\" – mutatott rá.

Kiemelte, távollátásnál, főként, ha ez kancsalsággal társul, fennáll a tompalátás kialakulásának a veszélye, ugyanis ilyenkor a „jobbik\" szemét használja a gyermek, a másikat pedig egyre kevésbé. A szem látásélességének fokozott csökkenésével járó tompalátás pedig 12-14 éves kor után már nem javítható – figyelmeztetett a szemorvos. Rövidlátás esetén, ha a probléma nincs kikorrigálva, vagy ha nem megfelelő korrekciót írnak fel, fokozza a rövidlátás előrehaladását – ismertette. Az orvos ismételten hangsúlyozta, természetesen iskolakezdés előtt, illetve a tanév folyamán is kell figyelni a gyermekeket, de ha a családban előfordult szemprobléma, akkor nem kell az iskoláskort megvárni a szemészeti szakvizsgálattal.