Főépítész nélkül maradt Csíkszereda

Egyedül jelentkezett tavaly tavasszal a meghirdetett csíkszeredai főépítészi állásra Gál Szabolcs építész. „Fantasztikus lehetőség egy építész számára egy ilyen megbízatás, mert nagyon széles spektrumban hagyja érvényesülni az embert saját szakmájában” – mondja megkeresésünkre a nemrég lemondott főépítész, aki szakmailag szép időszaknak tartja az elmúlt másfél évet, de – rögtön hozzáteszi – úgy érzi, hogy építészként kreatívabban tud dolgozni. Azt is fontosnak tartja elmondani, hogy nem romlott meg a viszonya a városvezetéssel, egyebet viszont nem árul el távozása körülményeiről. Azaz csak annyit jegyez még meg, hogy e munkakör kapcsán a városvezetés és saját maga is másra számított, mint ami végül lett belőle.

Zöld város Székelyföld szívében?

A városközpontban folyamatban lévő felújítások kapcsán a volt főépítész azt mondja, nem igazán volt beleszólása a városrendezési terv alakításába, lévén azok már kinevezése előtt megnyert pályázatok voltak, így nem is lehetett rajtuk változtatni. „A felújított városközpont mindenképp jobb és szebb lesz, mint amilyen volt, vannak persze hiányosságok, de minden szubjektív megközelítés. Egy ilyen felújításkor azt kell szem előtt tartani, hogy a felhasznált anyagok jó minőségűek legyenek, ellenkező esetben éveken át javítgatni kell az elkészült tereket” – véli a szakember.

Meglátása szerint a városvezetés nem kezelte kellő fontossággal a zöldövezetek kérdését, holott az új városrendezési terv azt a nevet kapta, hogy Zöld város a Székelyföld szívében. „A tapstér és a Majláth tér felújításával Csíkszeredában jelentősen megnövekedett a sétálófelület, ami elméletben ugyan jó, de használat szempontjából a város méretéhez és lakosainak számához képest túlméretezett. Ekkora terek még nagyobb városokban sincsenek. A csíkszeredai terek fenntartása, takarítása sokba fog kerülni, ugyanakkor funkciót is kell adni ezeknek, ami nem lesz egyszerű.” Téves megközelítésnek tartja a gyakran elhangzó kijelentést, miszerint a tereken biciklizni is lehet. „Nálunk egymásra tevődnek a terek funkciói, ezért helytelen megközelítés, hogy a sétálófelületeken biciklizni is lehet: a biciklisek a gyalogosok, főleg gyerekek testi épségét is veszélyeztethetik” – mutat rá.    

Jó irányba halad Csíkszereda

Építész szemmel a város pozitív irányban fejlődik, vallja Gál Szabolcs. „A közterek egy idő után morálisan és fizikálisan is elavulnak, ezért fel kell újítani azokat, hogy az emberek újból használhassák. Ez történt Csíkszeredában is a Vár tér esetében, most pedig a Szabadság térre kezdenek visszaszokni a lakók. Egy dolog azonban már most biztosnak tűnik, Csíkszereda főtere továbbra is az egykori tapstér marad” – húzza alá.

A városfejlesztés szempontjából Gál szerencsésnek véli a polgármesteri hivatal azon próbálkozását, hogy a magánszemélyek építkezési kedvét urbanisztikai szempontból szakmai keretek között tartja. „Szerencsére nálunk nem működik az, mint több székelyföldi településen, hogy mindenki kedve és pénztárcája szerint építkezik. Az is a városvezetés érdeme, hogy egy-egy építkezési engedély kiállítása előtt kötelezővé teszi, hogy az adott területen legyen először megoldva a közművesítés. Vannak olyan települések, ahol ezek a folyamatok fordítva történnek, az eredmény pedig felépített házak, amelyek szennyvizét nincs hová kötni. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a lakóövezetek és központi területek mellett nem fejlődnek a szeredai ipari zónák. Persze nem feltétlenül nagy gyárak telepítésére gondolok, hanem kisebb termelő egységek idevonzására, hogy ne alakuljanak ki teljesen leszakadt városrészek, mint amilyenek a volt szeredai ipari zónák” – magyarázza a szakember.

Kibocsátott engedélyek
Szeptember végéig Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának illetékes osztálya 211 építkezési engedélyt bocsátott ki, ezek közül 35-öt lakóház építésére. A tavalyi esztendő hasonló időszakában 204, 2010-ben (ugyancsak szeptember végéig) 276, 2009-ben 292 építkezési engedélyt adott ki a területrendezési és urbanisztikai osztály.