Fiatalként is fontos a készülődés

Mondhatni rendhagyó lelkigyakorlaton vehet részt péntektől vasárnapig a középiskolások, egyetemi tanulmányaikat folytató vagy éppen állást vállaló fiatalok alkotta mintegy húszfős csoport. Bajkó Júliától, az említett rendház nővérétől megtudtuk, két alkalommal is előfordult, hogy noha igény lett volna rá, időhiány miatt nem tudták megszervezni a fiataloknak szóló adventi lelkigyakorlatot. Ezúttal viszont már októberben sikerült rögzíteniük az időpontot, és Pántea Tibor ferences testvért kérték fel a foglalkozások vezetésére.

Állandó lelki programot kínálnak

„A község fiataljai körülbelül húszan rendszeres jelleggel összegyűlnek a lelkigyakorlatos házban. Olyan programokat tartunk számukra, amelyek révén egy kicsit elcsendesednek, áttekintik életük történéseit, szemügyre veszik embertársi kapcsolataikat és nem utolsósorban az Istenhez való viszonyukat” – magyarázta a nővér. Elmondása szerint ez a kínálat találkozik a fiatalok vágyaival, hiszen ők is azt szeretnék, hogy bizonyos időszakokban egy kicsit lelkileg épüljenek és táplálkozzanak.

A résztvevők választották a témákat

„Arra kértük a fiatalokat, válasszák ki azokat a témákat, amelyekről hallani szeretnének a hétvége folyamán” – említette Bajkó. Mint kiderült, három alapgondolat vezérli majd a lelkigyakorlatot: „az életem ajándék, miért vagyunk a világon, Isten az igaz barát\". „Ezekből a gondolatokból is jól látszik, mennyire vágynak arra, hogy életüket ajándékként tapasztalják meg. Nagyon örülök egyébként, hogy ezek a fiatalok úgy látják, a mai világban szükség van Istenre, mint az igaz barátra” – nyomatékosított a nővér.

Nehéz megszólítani a fiatalokat

„Úgy látom, még mindig nehéz megszólítani a fiatalokat. Egy jezsuita atyától hallottam, hogy ha példánkkal, személyes élettapasztalatainkkal merünk a fiatalok elé állni, akkor az annyira megragadja őket, annyira vágyakoznak ők is hasonlót megélni, hogy ezáltal eljönnek, és lelki életet kezdenek élni” – osztotta meg tapasztalatait a csíkszentdomokosi rendház tagja. Véleménye szerint ha nem az életpéldával próbálják vonzani ezt a korosztályt, hanem szóban szeretnék ösztönözni őket a jézusi útra, akkor hamar elfordulnak, érdektelenné válnak. „Ha viszont meggyőződnek arról, hogy valós az irántuk tanúsított érdeklődés, és érzik, hogy fontosak számunkra, akkor nyitottabbak lesznek, és egyre inkább ez az életforma lesz az elfogadott számukra. Elkezdenek ebbe a közegbe járni, mert rájönnek, hogy ez valami pluszt ad nekik az életben” – fejtette ki a segítő nővér.

Kiemelte, meg kell adni a fiataloknak a teret és az időt ahhoz, hogy megnyíljanak. „Nem egy teljesen új világba próbáljuk bevezetni őket. Az elmélkedésekben, imákban mindig próbálunk reflektálni a hétköznapok vágyaira, arra, hogy mi foglalkoztatja őket, és hogyan tudják azt a lelki életükben felhasználni. Fontosnak tartom, hogy nem két különálló utat ismertetünk meg a fiatalokkal, hanem mindig megkeressük a hitélet és a külvilág találkozási pontjait” – említette Bajkó. A szerzetes kiemelte, a lelkigyakorlaton részt vevő fiatalok példája mindannyiunknak útmutatóul szolgálhat, hiszen az advent mindenkit arra buzdít, hogy megvizsgálja életében, honnan indult és hová tart. „A liturgia, a lelkigyakorlat is sokat segít abban az embereknek, hogy lelassuljanak, más dolgokra figyeljenek és kellőképpen készüljenek erre a nagy ünnepre. Úgy gondolom, ez az adventi idő ajándék lehet a fiataloknak is, hogy megfelelőképpen készüljenek Jézus születésére” – mondta befejezésül a csíkszentdomokosi rendház tagja.