Felszentelték a gyimesbükki Szent Péter és Pál templomot

Már kora reggel benépesült a templom környéke, a hívek és zarándokok közös imádsággal készültek a nagy eseményre. A szertartás az új kereszt megáldásával kezdődött, amikor az érsek emlékeztette a jelenlévőket:

A körmenet a templom bejáratához érkezett, ahol a főpásztor átvette a kulcsokat a plébánostól, majd kitárta az Úr házának kapuit: „Lépjetek be az Úr házának kapuin hitvallással, jöjjetek tornácaiba énekelve!” – hangzott fel hívó szava.

A templomszentelés szertartása

Az ünnepi liturgia során sor került a keresztelőkút, a keresztúti stációk, a templom falainak és mindenekelőtt az oltárnak a megszentelésére. A Mindenszentek litániája alatt az érsek

Az ünnepi szertartás egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor dr. Kovács Gergely érsek elhelyezte az ereklyéket az oltárban. A bükki templom oltárába Szent Restitutus és Szent Ince vértanúk ereklyéi kerültek, jelezve, hogy a szentek közössége és a vértanúk tanúságtétele láthatatlan módon is jelen van az új hajlékban.

A fények meggyújtásakor a hívek megrendülten élték át, ahogy a sötét templom hirtelen világosságban ragyogott fel:

A katolikus egyház egyik legünnepélyesebb szertartásának, a templomszentelésnek fő mozzanatai közé tartozik a püspök bevonulása, a templom megszentelése vízzel és krizmával, az oltár felkenése és feldíszítése, valamint az első szentmise bemutatása. Ennek rendjét követték Gyimesbükkben is, a közösség mély átéléssel kapcsolódott be a liturgia minden pillanatába.

„A templom szépsége a közösség hite”

Homíliájában dr. Kovács Gergely érsek kiemelte: bár a templom falai kőből, téglából, fából épültek, valódi szépségét a hívő közösség élő hite adja.

Az érsek Péter és Pál apostol példáját állította a hívek elé, hangsúlyozva, hogy a hűség, a kitartás és az áldozatvállalás ma is biztos alapot ad a keresztény élethez. „Ez a templom sziklára épült ház, de lelki alapja Krisztus és az apostoli hit. Legyen számotokra erőforrás, amelyben a jövő nemzedékei is megtalálják hitük biztos bázisát” – mondta.

A közösség hálája

A szentmise végén Salamon József gyimesbükki plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik imáikkal, anyagi áldozatukkal és munkájukkal hozzájárultak a templom újjáépítéséhez. Kiemelte két helyi születésű egyházi férfi támogatását is:

Az eseményen részt vett – többek között – Gyimesbükk két testvértelepülésének, Telkinek és Vértesszőlősnek a küldöttsége is. A főpásztor áldásával és közös hálaadással zárult a történelmi ünnep. A gyimesbükki közösség számára ez a nap nemcsak az új templom átadását jelentette, hanem a hitben való megerősödést és a közösségi összefogás gyümölcsének megtapasztalását is.

A magyar kormány üzenetét is tolmácsolták

Az ünnepségen jelen volt a magyar kormány képviseletében Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese, országgyűlési képviselő. Beszédében hangsúlyozta: a kereszténység és a templomok a magyar identitás legszilárdabb alapjai, amelyek a nemzeti összetartozás zálogai.

A politikus kiemelte: a magyar közösségek az anyaországtól távol is erősek maradtak, a legnehezebb időkben is megőrizték nyelvüket és hitüket. „Nem kevés erő kell ahhoz, hogy az anyaországtól ennyire távol magyarságában egy közösség fennmaradjon, sőt napról napra gyarapodjon és templomot építsen.

A politikus beszédében Szent István király példáját is felidézte, aki a keresztény hit és államszervezet alapjaira építette a magyar jövőt.

„Isten segítségével ez a szent hely tovább fogja hirdetni azt az összefogást, a hitet és alázatot, amely átsegített bennünket több mint ezer év megpróbáltatásain.

„A lelki híd erősít meg bennünket”

Az ünnepségen felszólalt Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is, aki személyes meghatottsággal szólt a templomszentelésről. Mint mondta, a Gyimesekben mindig lelki erőforrásra találnak az anyaországból érkezők.