
Fotó: Kristó Róbert
A cél a székelyföldi gazdaszervezetek, ezek tagjainak, azaz a székelyföldi gazdák érdekvédelme, érdekképviselete, gazdálkodásuk és szakmai fejlődésük támogatása, összehangolása, végső soron a székelyföldi vidéki társadalom és gazdaság fejlesztése – így fogalmazták meg a múlt pénteken tartott homoródfürdői fórumon a Székelyföldi Gazdák Szövetsége létrehozásának főbb szempontjait. A Kovászna, illetve Hargita Megye Tanácsa által összehívott szakmai tanácskozáson szándéknyilatkozatot írtak alá a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítására. Az új érdekvédelmi szervezet ilyen módon történő létrehozását viszont hevesen ellenzi a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete.
2010. október 25., 16:112010. október 25., 16:11
2010. október 25., 19:082010. október 25., 19:08
Fotó: Kristó Róbert
A több mint ötven székelyföldi gazdaegyesület képviselőjének részvételével zajló gazdafórumon Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke mellett jelen volt Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium RMDSZ-es államtitkára is.
Amint azt a Hargita Megyei Tanács sajtóosztályának tájékoztatásából megtudhattuk, a fórum kezdeményezői egy olyan összefogás létrejöttét szorgalmazzák, amely fenntartja és képviseli a székelyföldi helyi termelők és az összes érintett csoport érdekeit. Ehhez az elgondoláshoz a részt vevő gazdaegyesületek képviselői is csatlakoztak.
A konferencián többek között elhangzott, eddig is volt együttműködés a helyi gazdaszervezetek között, amelyet a megyei önkormányzatok is segítettek. Ez viszont sokkal hatványozottabban kell jelentkezzen a piacteremtés, a termelés és értékesítés, valamint a beruházások terén. A jelenlevők azt is kihangsúlyozták, a megyei önkormányzatok mindenképpen fel kell pártolják a gazdatársadalom szervezkedéseit. Becze István Hargita megyei önkormányzati képviselő például azzal indokolta a szövetség létrejöttének szükségességét, hogy a „székelyföldi mezőgazdaság sajátos adottságai, gazdálkodási formái annyira sajátos problémákat – és ugyanakkor lehetőségeket – állítanak elénk, amelyekre csak sajátos érdekvédelemmel lehet válaszolni, vagyis egy közös székelyföldi gazdaszervezet létrehozásával”.
Az ötletet a gazdaegyesületek képviselői is egyöntetűen támogatták. Elhatározásukat egy, a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítására vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásával is nyomatékosították, amelyet mind a székelyföldi megyei tanácsok, mind a gazdaegyesületek képviselői ellátták kézjegyükkel. Ebben felsorolták a közös gazdaszervezet érdekképviselet és érdekegyeztetés, tájékoztatás és képzés megszervezése, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a forrásbevonás területén elvégezhető tevékenységeit is. A jelenlevők megegyeztek, hogy mindhárom székelyföldi megyéből kijelölnek három-három személyt, a közös gazdaszervezet létrehozását előkészítő csapat tagjait, akik folytatják az elkezdett tevékenységet, és megszervezik a következő találkozót.
Nem mindenki tapsol örömében
Érdekes módon nem mindenki nézi jó szemmel a Székelyföldi Gazdaegyesület ily módon történő létrehozását. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke – korábban adott nyilatkozata – szerint a politikum szorgalmazására létrejövő együttműködés egyenesen merénylet a kisgazdákkal szemben. Az RMG elnöke álláspontjában úgy fogalmazott, pont annak a politikai pártnak a közreműködésével jön létre a szövetség, amely mindent megtesz azért, hogy az őstermelői státust megszüntesse. Az elnök abbéli meggyőződésének is hangot adott, miszerint a székelyföldi egyesület egy politikai szerveződés, amelynek egyetlen célja a gazdatársadalom megosztása. Az illetékes kiemelte azt is, az általa vezetett egyesület és annak tagszervezetei elítélnek bármilyen politikai kezdeményezést, ami a civil szervezkedést, a szakmai érdekvédelmet kompromittálja. Sebestyén Csaba ugyanakkor kifejtette, álláspontjának semmi köze ahhoz, hogy korábban a Magyar Polgári Párt színeiben jutott Hargita megyei tanácsosi mandátumhoz.
A csíksomlyói skanzen-park létrehozásához szükségessé vált egy újabb övezeti rendezési terv (PUZ) elkészítése. A dokumentációt januári ülésén pénteken hagyta jóvá a csíkszeredai önkormányzati képviselő testület.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a csíkszeredai Vigadó épületének felújítása érdekében, amely uniós támogatással történik meg. Érdeklődők már vannak, az ajánlatok elbírálása után, ha nem lesznek óvások, májusban szerződést írhatnak alá.
Más helyszínen fogadják a betegeket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sebészeti járóbetegrendelői február másodikától – tájékoztat az intézmény közösségi oldalán.
Felmérte a kritikusabb helyszíneket Csíkszeredában a hóolvadás után az útkarbantartással megbízott cég, pénteken pedig hozzáfognak a gödrök betöméséhez hideg aszfalttal.
A tervek elkészülnek, és az építkezési engedélyt is ki fogják adni, de a Brassói úton idén nem valószínű, hogy kialakítják az elképzelt körforgalmat. Ennek anyagi okai vannak: több olyan beruházást kell befejezni, amelyek jelentős önrészt igényelnek.
Közel százötven fős leépítésről tett előzetes bejelentést a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél egy csíkszeredai textilipari cég. A tömeges elbocsátást már februárban kénytelenek végrehajtani.
Február 5-én éjfélig lehet szavazni online, illetve ily módon értékelni a Csíkszentmiklósi Ifjúsági Egyesület által meghirdetett rajzversenyre beküldött munkákat. Ez egyfajta ráhangolás a február 7-én esedékes ottani kolbászfesztiválra.
Dolgoznak a betonelemekkel, ezért lezárták az 578-as európai út Csíkszentkirály felől Csíkszereda irányába vezető dupla sávját kedden reggel.
Szakképzést indít 2026 februárjától a Gyulafehérvári Caritas Csíkszeredában, amely a szociális ellátórendszerben dolgozni kívánók számára kínál gyakorlatorientált felkészülést.
Civil kezdeményezésre Csíkszeredában is tüntetést szerveznek szombat délre a Szabadság térre a magas adók ellen tiltakozva.