
Fotó: Kristó Róbert
A cél a székelyföldi gazdaszervezetek, ezek tagjainak, azaz a székelyföldi gazdák érdekvédelme, érdekképviselete, gazdálkodásuk és szakmai fejlődésük támogatása, összehangolása, végső soron a székelyföldi vidéki társadalom és gazdaság fejlesztése – így fogalmazták meg a múlt pénteken tartott homoródfürdői fórumon a Székelyföldi Gazdák Szövetsége létrehozásának főbb szempontjait. A Kovászna, illetve Hargita Megye Tanácsa által összehívott szakmai tanácskozáson szándéknyilatkozatot írtak alá a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítására. Az új érdekvédelmi szervezet ilyen módon történő létrehozását viszont hevesen ellenzi a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete.
2010. október 25., 16:112010. október 25., 16:11
2010. október 25., 19:082010. október 25., 19:08
Fotó: Kristó Róbert
A több mint ötven székelyföldi gazdaegyesület képviselőjének részvételével zajló gazdafórumon Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke mellett jelen volt Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium RMDSZ-es államtitkára is.
Amint azt a Hargita Megyei Tanács sajtóosztályának tájékoztatásából megtudhattuk, a fórum kezdeményezői egy olyan összefogás létrejöttét szorgalmazzák, amely fenntartja és képviseli a székelyföldi helyi termelők és az összes érintett csoport érdekeit. Ehhez az elgondoláshoz a részt vevő gazdaegyesületek képviselői is csatlakoztak.
A konferencián többek között elhangzott, eddig is volt együttműködés a helyi gazdaszervezetek között, amelyet a megyei önkormányzatok is segítettek. Ez viszont sokkal hatványozottabban kell jelentkezzen a piacteremtés, a termelés és értékesítés, valamint a beruházások terén. A jelenlevők azt is kihangsúlyozták, a megyei önkormányzatok mindenképpen fel kell pártolják a gazdatársadalom szervezkedéseit. Becze István Hargita megyei önkormányzati képviselő például azzal indokolta a szövetség létrejöttének szükségességét, hogy a „székelyföldi mezőgazdaság sajátos adottságai, gazdálkodási formái annyira sajátos problémákat – és ugyanakkor lehetőségeket – állítanak elénk, amelyekre csak sajátos érdekvédelemmel lehet válaszolni, vagyis egy közös székelyföldi gazdaszervezet létrehozásával”.
Az ötletet a gazdaegyesületek képviselői is egyöntetűen támogatták. Elhatározásukat egy, a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítására vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásával is nyomatékosították, amelyet mind a székelyföldi megyei tanácsok, mind a gazdaegyesületek képviselői ellátták kézjegyükkel. Ebben felsorolták a közös gazdaszervezet érdekképviselet és érdekegyeztetés, tájékoztatás és képzés megszervezése, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a forrásbevonás területén elvégezhető tevékenységeit is. A jelenlevők megegyeztek, hogy mindhárom székelyföldi megyéből kijelölnek három-három személyt, a közös gazdaszervezet létrehozását előkészítő csapat tagjait, akik folytatják az elkezdett tevékenységet, és megszervezik a következő találkozót.
Nem mindenki tapsol örömében
Érdekes módon nem mindenki nézi jó szemmel a Székelyföldi Gazdaegyesület ily módon történő létrehozását. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke – korábban adott nyilatkozata – szerint a politikum szorgalmazására létrejövő együttműködés egyenesen merénylet a kisgazdákkal szemben. Az RMG elnöke álláspontjában úgy fogalmazott, pont annak a politikai pártnak a közreműködésével jön létre a szövetség, amely mindent megtesz azért, hogy az őstermelői státust megszüntesse. Az elnök abbéli meggyőződésének is hangot adott, miszerint a székelyföldi egyesület egy politikai szerveződés, amelynek egyetlen célja a gazdatársadalom megosztása. Az illetékes kiemelte azt is, az általa vezetett egyesület és annak tagszervezetei elítélnek bármilyen politikai kezdeményezést, ami a civil szervezkedést, a szakmai érdekvédelmet kompromittálja. Sebestyén Csaba ugyanakkor kifejtette, álláspontjának semmi köze ahhoz, hogy korábban a Magyar Polgári Párt színeiben jutott Hargita megyei tanácsosi mandátumhoz.
Három éve nyílt meg Csíkszeredában az Angyalkert napközi, amely a magyar kormány támogatásával épült meg. A létesítménybe járó 170 gyermek számára nemcsak korszerű környezetet, hanem a keresztény értékek mentén történő nevelést is biztosítanak.
A januári bizonytalanság és tiltakozások után március közepére tetőzött az adófizetési kedv a hargitai megyeszékhelyen. A lakók március 31-ig élhetnek a 10 százalékos kedvezménnyel, ami a jelentős adóemelések mellett némi megtakarítást jelenthet.
A tavaly decemberi leállás után folytatja a kivitelező a Tusnádfürdőt ellátó új vízvezeték építését. Idén nemcsak a hálózatot, hanem a vízszolgáltatáshoz szükséges létesítményeket is szeretnék elkészíteni, hogy tudják beüzemelni az új rendszert.
Nemzetközi szimpóziumra várják a pedagógusokat március 21-én, szombaton Csíkszeredában, ahol a gyermekek jóllétéhez kapcsolódó innovatív oktatási megoldások kerülnek fókuszba.
A szívinfarktusos betegek ellátása mellett lehetőség van szívritmusszabályzó eszközök beültetésére, illetve cerebrovaszkuláris beavatkozásokra is Csíkszeredában, a magyar kormány támogatásával létrehozott intervenciós kardiológiai központban.
A felső légúti megbetegedések számának csökkenését követően, csütörtöktől ismét lehet látogatni a pácienseket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház legtöbb osztályán.
Újraindul az Ezüst Akadémia Csíkszeredában, amely a hatvan év feletti korosztály számára kínál értékes, érdekes és közérthető előadásokat. Az első prezentációt március 31-én, kedden tartják.
A Csíki Játékszín először tűzi műsorára Reginald Rose 12 dühös ember című drámáját, Vladimir Anton rendezésében. A produkció olyan témákat állít középpontba, amelyek napjaink társadalmi megosztottságában különösen aktuálisak.
Egy Csíkszentsimon községben, a 123A jelzésű megyei úton felborult jármű miatt értesítették a rendőrséget vasárnap; mindkét férfi részeg volt, akiket az autó mellett találtak – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.