
Fotó: Pinti Attila
A több évtizede kitörölhetetlenül berögzült szokásokat úgy tűnik, semmilyen törvény, figyelmeztetés vagy büntetés sem tudja megváltoztatni. Kedd délután Csíkszentkirálytól Tusnádig közel egy tucat helyen füstölt a határ, a termés nagy részének betakarítása után ugyanis a tarlóégetők „munkába” lendültek.
2012. szeptember 11., 17:552012. szeptember 11., 17:55
2012. szeptember 11., 18:232012. szeptember 11., 18:23
Olvasói észrevételre reagálva először Tusnád község katasztrófavédelmi felelősét, Molnár Józsefet kerestük fel, aki a Újtusnád melletti tarlóégetés következtében kialakult tőzegtűzről elmondta, hogy szerencsére sikerült idejében „megfogni” a jelentős légszennyezést is előidézhető talaj alatti parázslást.
„Egy apró területen gyulladt csak be a tőzeg, ezt körülárkoltuk és lelocsoltuk, bizonyos időközönként pedig ellenőrizzük, de valószínűleg nem fog a továbbiakban problémát okozni” – tájékoztatott. A több hektáros elfeketedett részt egyik oldalról egy természetes vizesárok határolja, így újragyulladás esetén arra nem terjedhetnének tovább a lángok, de a többi rész védtelen. „A tűzvészek megelőzéséért körbeplakátoltuk a települést, feltüntetve a gyújtogatók ellen kiszabható büntetések mértékét, ugyanakkor arra kértük az embereket, hogy csoportos kirándulás esetén előre jelezzék a polgármesteri hivatalnál, hogy hová és mikor mennek” – számolt be a lakosságot felvilágosító, illetve figyelmeztető kampányról a községháza alkalmazottja.
A nagy szárazság miatt szeptember ötödikén a Bálpatakának nevezett, közbirtokossághoz tartozó részen egy kisebb erdőtűz alakult ki, ám az épp arra „járőröző” erdészeknek köszönhetően az önkéntes tűzoltók hamar meg tudták fékezni a lángokat. A gyanú szerint ebben az esetben is nyílt láng meggondolatlan használata okozhatta a tüzet.
A felelőtlen tarlóégetések egyik oka a tusnádi illetékesek szerint egyébként az, hogy a földalapú támogatáshoz jutott csíki gazdákat a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) nem ellenőrzi, így „a földtulajdonosoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen gyakorlatilag soha nem érik tetten őket”.
Ezekből egyikre rögtön rácáfoltunk, mivel alcsíki terepszemlénk során, Csíkkozmás közelében a domboldalon sikerült közvetlenül tűzgyújtás után „elkapni” néhány napszámost. A munkások valószínűleg tisztában voltak cselekedetük súlyosságával, hiszen vasvillával szó szerint elkergettek a helyszínről. Bodó Dávid, a község elöljárója megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy Tusnádhoz hasonlóan náluk is megtörtént a lakosság felvilágosítása, így „aki meggyújtja a tarlót, az súlyos büntetést és a kiosztott földalapú támogatás megvonását kockáztatva, saját felelősségére teszi”. A polgármester szerint a füst nagy része a kisebb kupacokba hányt száraz növényzet „ártalmatlan, ellenőrzött” égetésének rovására írható.
A földalapú támogatás ellentmondásos kijelentései kapcsán Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség vezetője lapunknak még korábban azt nyilatkozta, hogy a csíki községekben egyelőre nem ellenőrzik a gazdákat, noha felsőbb utasításra ez bármikor megváltozhat.
Csíkszentsimon határában is több helyről szállt fel hétfőn a füst, hiába ragasztott ki a polgármesteri hivatal tájékoztató plakátokat a község egész területén. Csató Gábor alpolgármester elmondta, hogy már a legkisebb füst észlelésekor is rögtön rohannak ellenőrizni a forrást, noha legtöbb esetben csak a szekeresek által a lovakra kötött, legyeket és szúnyogokat az állatoktól távol tartó „füstölőkről” van szó. „Az a baj, hogy a nemtörődömség és a csekély lebukási kockázat miatt is meggyújtják a gazdák a tarlót, ráadásul azt sem lehet bizonyítani, hogy a földterület tulajdonosa okozta a tüzet” – árulta el az elöljáró.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
szóljon hozzá!