
Fotó: Kristó Róbert
A magyar és a román nyelv oktatásában egyaránt problémát jelent egyes évfolyamokon a tankönyvek helyzete, vannak könyvek, amelyek nagyon régiek már, és vannak, amelyeknek tartalmát nem igazították a tanterv változásaihoz – hangzott el a Hargita Megyei Tanfelügyelőség keddi sajtótájékoztatóján.
2014. április 22., 17:362014. április 22., 17:36
2014. április 22., 17:542014. április 22., 17:54
Nagy hangsúlyt fektetnek a román szakos tanárok a megyében a kommunikáció és szövegértés gyakorlására, ötödikben és kilencedikben például tanévkezdés után két hónapig csak ezzel foglalkoznak – mondta kedden sajtótájékoztatón Dorina Moraru-Drăghici Hargita megyei román szakos tanfelügyelő. A magyar tannyelvű iskolákban ugyanis a diákok ezen területeken szembesülnek a legnagyobb kihívásokkal, a teljesen magyarlakta területeken a gyerekek csak a román órán használják a nyelvet – mutatott rá.
A tanfelügyelő szerint olyan tanár is van, aki saját szöveggyűjteményt és szótárt állított össze a gyerekek minél hatékonyabb oktatása érdekében, a tanulók ugyanis sokszor az alapvető igéket sem ismerik. A tanárok többsége igyekszik eredményesen tanítani, és megnövekedett az elmúlt időszakban a magasan képzett pedagógusok aránya is – ismertette a tanfelügyelő. Az eredmények vegyes képet mutatnak, a megyében van például két iskola, ahol az országos felmérés próbavizsgáján százszázalékos volt az ötös feletti jegyek aránya, de kilenc olyan tanintézet is, ahol egyetlen nyolcadikos sem írta meg az ötöst. A próbaérettségin 39,49 százalékos volt az átmenési arány román nyelv és irodalomból.
Új könyvek, régi szövegek
A magyar tannyelvű iskolák felső tagozatain gondot jelent a román tankönyvek elavultsága – közölte a tanfelügyelő. Az ezen oktatási szinten forgalomban lévő könyvek régiek, és nincsenek összhangban az időközben részben átrendezett tantervekkel. Ennek oka az is, hogy a tantervek átdolgozása már rég húzódik. Főként hetedikben és nyolcadikban van gond a román tankönyvekkel, olyan szövegeket emeltek át az újonnan kiadott könyvekbe is, amelyeket már nem lehet tanítani – fejtette ki Dorina Moraru-Drăghici. Közölte, a pedagógusok más kiadók könyveinek használatával, illetve egyes szövegrészek kiszelektálásával, a gyakorlatok átalakításával hidalják át a problémát.
Elhasznált magyar tankönyvek
Elemiben és felső tagozaton, ha szűkösen is, de mindenik iskola rendelkezik a szükséges mennyiségű magyar tankönyvvel, a gond az, hogy teljes utánnyomás ezekből 8-10 éve nem volt, így többségük nagyon elhasznált – mondta el a sajtótájékoztatón Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő is. Kifejtette, magyar nyelv és irodalomból is problémát jelent, hogy a könyvek csak részben igazodnak a közben megváltozott tantervekhez. A középiskolák felső tagozatán és szakközépiskolákban ugyanakkor tankönyvhiány van – ismertette.
Nagy a mobilitás
A sajtótájékoztatón elhangzott, bár van még tanárhiány, egyre kevesebb a betöltetlen magyar katedra a megyében. Ugyanakkor aránylag sok helyettesítőre van szükség a nagyszámú gyermeknevelési kérelem miatt. A kétszáz magyartanári állás közül húszat tölt be szakképzett helyettesítő, tizennégyet szakképzetlen helyettesítő pedagógus – akik között van, aki érettségivel, de olyan is, aki földrajztanári diplomával oktat magyart –, tizenhat állást pedig nyugdíjas. Dolgozik olyan pedagógus is, aki már tíz éve nyugdíjas, de továbbra is szükség van a munkájára. A próbavizsgákon egyébként jó eredmények születtek magyarból, a nyolcadikosok 80,44, a tizenegyedik osztályosok 66,63, a tizenkettedikesek 72,28 százalékos átmenési arányt értek el. A vizsgákra való felkészítés folytatódik, de a tanfelügyelők tapasztalata szerint a diákok érdeklődése gyakran nem megfelelő.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!